WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 |

«A SZIMBÓLUM MINT ISMERETELMÉLETI KIHÍVÁS A TEOLÓGIA SZÁMÁRA VÁRNAI JAKAB1 ZUSAMMENFASSUNG. Das Symbol: eine erkenntnistheoretische ...»

-- [ Page 1 ] --

STUDIA UNIVERSITATIS BABEŞ-BOLYAI, THEOLOGIA CATHOLICA LATINA, XLV, 1, 2000

A SZIMBÓLUM MINT ISMERETELMÉLETI KIHÍVÁS A

TEOLÓGIA SZÁMÁRA

VÁRNAI JAKAB1

ZUSAMMENFASSUNG. Das Symbol: eine erkenntnistheoretische

Herausforderung für die Theologie. Seit der Aufklärung war das rationale

Denken die einzige Möglichkeit, die Wahrheit genau zu ergreifen. Als Freud und seine Nachkommen die Märchen, die Träume, die Mythen, das Denken der Kinder untersuchten, kamen sie zu der Folgerung, daß auch das symbolische Denken logisch und regelrecht ist. Es handelt sich um ein psychisches Phänomen, das die Psychologie untersucht und beschreibt. Seine Grundelemente sind die Bilder und die Assoziationen, mit deren Hilfe unser Velhältnis zur Welt genau beschrieben werden kann.

Vor einigen Jahrzehnten entdeckte auch die katholische Theologie den Begriff des Symbols, den sie auf Jesus, die Kirche und die Sakramente anwandte. A.

Dulles nennt das Symbol „kirchlich-transformative” Näherung, weil die Symbole im Kreis einer Gemeinschaft wirken, und dadurch den Menschen bilden.

Auch die Offenbarung wird durch Symbole vermittelt. Es gibt einige Bezüge, die dem Symbolismus und der Offenbarung gemeinsam sind. Das Symbol handelt sich nicht nur um Wissen, sondern auch um Teilnahme. Es hat eine umformende Kraft, befreit solche Energien im Geiste des Menschen, die der Person Kraft und Stärke geben. Es deckt solche Schichten der Wirklichkeit auf, die den Menschen mitreißen, und ihn aus seiner Welt wegbringen.

Es ist sehr wichtig, daß man die Bilder und die Symbole der Religion als relativ betrachtet. Die Bibel benutzt solche dichterische Bilder, aber das schliesst die Geschichtlichkeit nicht aus. So z.B. ist die Kreuzigung die symbolischste und gleichzeitig auch die geschichtlichste Szene im Leben Jesu.

Tétel Előadásomban a következő tételt szeretném kifejteni: a teológiai munka fejlődésében elkerülhetetlenül szükségessé vált a továbblépés a szimbólum ismeretelméleti elsajátításában. Egy újabb nagy fejlődési hullám előtt állunk, amely a teológiai munkát át fogja alakítani. Kérdésként megfogalmazva: kezdhet-e valamit a teológia a szimbólummal –, vagy megteheti-e, hogy figyelmen kívül hagyja?

A szerző ferences szerzetespap, a Szegedi Hittudományi Főiskola Szisztematikus Teológia Tanszékének tanára.

VÁRNAI JAKAB

Történeti előzmények A felvilágosodás hatására a 18. század óta az iskolázott emberek többsége általában irreálisan túlértékeli a racionális gondolkodást. Azon a véleményen vannak, hogy ez a valóság pontos megragadásának egyetlen helyes módja, s minden, ami ettől eltér, csak mese és álmodozás.

Azonban a 19. század végén – 20. század elején Freud és tanítványai azt állapították meg, hogy a racionális gondolkodás mellett létezik egy másik gondolkodásmód is, a szimbolikus, ill. képi gondolkodás2. Ez éppen annyira logikus és szabályszerű, mint a racionális gondolkodás, sőt a valóság bizonyos vonatkozásait sokkal pontosabban tudja megragadni amannál. A racionális gondolkodás fogalmakat használ alapelemekként, a szimbolikus pedig képeket. Az előbbi gondolkodás az arisztotelészi logika műveleteit használja, az utóbbi asszociációkat. Ezek mindig egy bizonyos történeten, tapasztalaton belüli elemeket kapcsolnak egymáshoz, mégpedig olyanokat, amelyek valamilyen módon utalnak egymásra. Ennek alapját a dolgok külső vagy belső tulajdonságai, a téri-idői körülmények vagy a hozzájuk kapcsolódó érzelmek adják. Ezen belül az ellentéteknek ugyanolyan jelértékük van, mint a hasonlóságoknak. Az asszociációk mindig olyan elemeket kapcsolnak össze, amelyek érzelmileg jelentősek. Ennek megfelelően a formális gondolkodás elsősorban a világ tárgyi vonatkozásainak a megragadására alkalmas, míg a szimbolikus gondolkodás a világhoz – beleértve ebbe elsősorban a személyeket – való viszonyunkat tudja pontosan leírni.

A túlzásba vitt racionalizmus visszacsapásaként – a romantikával kezdődően – sokan úgy gondolták, hogy mindaz, ami kívül esik a racionalitáson, feltétlenül mélyebb annál. Nem kevesen valamiféle titkos, isteni bölcsesség forrásának tekintették a szimbolikus gondolkodás különböző megnyilvánulási módjait, az érzelmeket, az álmokat, a fantáziákat, a mítoszokat, a gyermekek gondolkodását, a művészet különböző formáit.

Hamarosan kiderült az is, hogy a szimbolikus logika nemcsak az álmok, a mesék, a gyermekek, a mítoszok sajátja, hanem a Biblia és a keresztény hagyomány jelentős része is ezzel él. S mikor erről elfeledkeznek – mint ahogyan azt a 18. századtól a 20. század közepéig tették –, és kizárólag racionálisan akarják megközelíteni ezeket, alaposan félreértik őket.

Ha például Ábrahám és Izsák történetét a szimbolikus gondolkodás szabályai szerint értelmezzük, akkor világossá válik, itt azt mondja nekünk a Biblia, hogy feltételek nélkül rábízhatjuk magunkat Istenre. Ha azonban a racionális gondolkodás szabályaival megyünk neki, az egy kiszámíthatatlan agresszor képét eredményezi, akinek lehet, hogy engedelmeskednünk kell, de bízni benne semmiképpen nem lehet.





Sigmund FREUD: Álomfejtés, Helikon, Budapest, 1985; MÉREI Ferenc: Lélektani napló, Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1985-86; MÉREI Ferenc-BINÉT Ágnes: Gyermeklélektan, Gondolat, Budapest, 1970; GERŐ Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974; Arnheim: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája, Gondolat, Budapest, 1979; Jean PIAGET: Szimbólumképzés a gyermekkorban, Gondolat, Budapest, 1978.

A SZIMBÓLUM MINT ISMERETELMÉLETI KIHÍVÁS A TEOLÓGIA SZÁMÁRA

A teológiai recepció kalandos útja Felfigyelt-e a teológia ezeknek a felismeréseknek a jelentőségére? Az átvétel először negatív jelenségként mutatkozott. A szimbolikus gondolkodás romantikus felértékelése miatt ez a kérdés belesodródott a modernizmus gyűjtőnéven elítélt tételek közé, melyek közül számosat a 20. századi teológia átértelmez, elmélyít és a teológiába beépít.

„A filozófus biztosra veszi, hogy a hit tárgyának megjelenítései csak szimbolikusak. Ugyanígy a hívő biztosra veszi, hogy hitének tárgya Isten önmagában. A teológus pedig a kettőt összeköti, hogy az isteni valóság megjelenítései szimbolikus jellegűek. Innen ered a teológiai szimbolizmus.”3 A Pascendi enciklika e részlete érzékelteti, hogy a szimbolizmus kérdését szinte karikatúra-szerű, tendenciózus tömörséggel idézték meg, és valójában nem világos, mire irányul az elítélés.

A modernizmus elítélése a maga korában az egyház védekezési reakciója volt. A benne foglalt kérdések mégis megbélyegzést kaptak, ami a teológusokat sokáig távol tartotta azoktól. A 20. századi teológia döntő fejlődését hozta meg a gyakran együtt emlegetett három megújulási mozgalom: a biblikus, patrisztikus és liturgikus megújulás. Ha közelebbről megnézzük, azt látjuk, hogy mindhárom megújulás a szimbólum szerepének felértékelődését hozta el. A biblikus megújulás fő kérdése a Szentírásra jellemző teológiai gondolkodás kutatása. A Xavier Léon-Dufour szerkesztette Biblikus Teológiai Szótár (Budapest, 1986) így javarészt szentírási szimbólumok elemzése. A patrisztikus megújulás a Szentatyákra jellemző sajátos teológiát akarta bemutatni, és feltárta, hogy ezek a szerzők nem a középkori vagy 19. századi eredetű tudományos rendszerben dolgoztak, hanem komoly helyet foglaltak el náluk a szimbólumok. A liturgikus megújulás teológiájában pl.

Romano Guardini a liturgikus szimbólumok elmélyített magyarázatára törekszik.

A 20. századi teológia negyedik komoly megújulási tényezője volt a filozófiai antropológia eredményeit kamatoztató teológiai munka. Ennek keretében 1959-ben Karl Rahner mélyebben megvizsgálja a szimbólum teológiai szerepét, egy olyan tanulmányban, amely a Jézus szíve-tisztelet teológiai alapjaival foglalkozik4. Négy tételt állít fel.

Az első tétel a szimbólum ontológiai alapelvét mondja ki: A létező önmagától fogva szükségképpen szimbolikus jellegű, mert szükségképpen „kifejezi” önmagát, hogy megtalálja saját lényegét. A második tétel az elsőt fordítja meg: A tulajdonképpeni szimbólum (a Rahner-i reálszimbólum) a létező lényegi alkatához tartozó beteljesülése a másikban. A szimbólum teológiai értékelésére rátérve Rahner arra emlékeztet, hogy a Logosz-teológia valójában mindig a legmagasabb szintű szimbólum-teológia is. A Logosz az Atya „szimbóluma”, mégpedig a rahneri értelemben: különbözik a szimbolizálttól, az Atyától, de őtőle származik, belső kapcsolatban van vele, az Atya önmagát fejti ki benne és így jut el lényegének teljességére, amennyiben a teremtés örök célja a Logosz emberré levése. A szimbólum teológiájának tehát a krisztológia, mint a Logosz emberré levéséről DS 3487 (Fila Béla – Jug László: Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai. Kisterenye – Budapest 1997, 622.o.) Zur Theologie des Symbols, in: Schriften zur Theologie IV,1960, 275-312.o.

–  –  –

szóló tanítás, központi fejezete. „És ennek a fejezetnek szinte nem kell másból állnia, mint a következő szentírási hely egzegéziséből: ‘Aki engem lát, látja az Atyát is’ (Jn 14,9).

(…) Az emberré lett Logosz tehát Isten abszolút szimbóluma a világban, amelyet egészen betölt az, akit szimbolizál, tehát nemcsak kinyilatkoztatása annak, ami Isten a maga valóságában, hanem az őt kifejező ittléte annak, aki Isten akar lenni a világgal szemben.” Ebben az összefüggésben rendkívül fontos, hogy Krisztus emberségét ne csak „önmagunk felől” nézzük. Akkor ugyanis ez az emberség „a Logosszal szemben a jelzés, az egyenruha szerepét tölti be, de nem a szimbólum funkcióját annak teljes igazságában”.

A Logosz így valami tőle idegen közegen keresztül nyilatkozna meg, amit szinte véletlenszerűen vett magára, és belsőleg nincs lényegi kapcsolatban vele. A jel és a jelölt valójában egymástól független volna, önkényes jelről volna szó. „A felvett emberség a megnyilatkozásnak a megnyilatkozóval szoros egységben lévő eszköze lenne, de semmiképpen nem lenne maga a megnyilatkozás.” Nem csoda, írja Rahner, hogy amikor a teológiában hallgatólagosan a megtestesülés ilyen felfogása érvényesül, akkor Jézust csak tanításában tekintik Isten kinyilatkoztatásának, de nem abban, ami ő a maga emberi természetében. A Logosz tehát az Atya Fiaként emberségében kinyilatkoztató, mert a kinyilatkoztatás forrását jelenvalóvá tevő szimbólum, akiben az Atya önmagát mondja ki.

„Néhány évtizede a katolikus teológusok újra felfedezték a szimbólum fogalmát és alkalmazták azt Jézus Krisztusra, levezetett értelemben pedig az egyházra és a szentségekre.”5 – írja idén megjelent krisztológiai könyvében Roger Haight.

A kinyilatkoztatás rendszerező teológusa, Avery Dulles szintén kamatoztatja a szimbólum-kutatás felismeréseit: „A 20. századi teológiában egyre szélesebb körben válik népszerűvé a gondolat, hogy a kinyilatkoztatás valójában egy szimbolikus erejű feltárulás.

Ezt a megközelítést, bár lényeges árnyalatokkal és változatokban, olyan gondolkodók vallják magukénak, mint Paul Tillich, H.R. Niebuhr, Karl Rahner, Paul Ricoeur, Ray Hart és Louis Dupré.”6 Dulles veti fel először a gondolatot, hogy a szimbolikus gondolkodás jelentősége nem csupán egy-egy teológiai részletkérdés megvilágítását jelenti, hanem a teológia minden területét befolyásolhatja. A szimbólum fogalmára nézve fontos szóhasználattal „egyházitranszformatív” megközelítésnek nevezi ezt, kifejezve, hogy a szimbólumok mindig közösségek keretében működnek, és hatásuk alakítja az embert. Ebben a megközelítésben „a teológia elsődleges tárgya Isten üdvözítő önközlése a Szentírás szimbolikus eseményei és szavai által, különösen Jézus Krisztusban, aki a kinyilatkoztatás közvetítője és teljessége.”7 Francia nyelvterületen a mérföldkő Louis-Marie Chauvet munkája: Symbole et sacrement. Une relecture sacramentelle de l’existence chrétienne8, amelyben a szimbólumra vonatkozó, elsősorban filozófiai meglátásokat a keresztény élet egészére vetíti.

HAIGHT, Roger: Jesus. Symbol of God. Maryknoll, New York, 1999, 196.

DULLES, Avery: Models of Revelation. Gill and MacMillan, Dublin, 1983, 131.

DULLES, Avery: The Craft of Theology. From Symbol to System. Gill and MacMillan, Dublin, 1992, 19.

8 Cogitatio Fidei sorozat 144. kötete, Cerf, Paris, 1988.

–  –  –

Előadásom további részében a kinyilatkoztatás teológiáján szeretném bemutatni az új meglátás jelentőségét, Avery Dulles alapján9.

A kinyilatkoztatás szimbolikus felfogása Eszerint a kinyilatkoztatás soha nem egy pusztán belső élményben vagy egy, Istennel való, közvetítés nélküli találkozásban fordul elő. Mindig egy szimbólum közvetíti – vagyis egy külsőleg érzékelhető jel, amely befolyással van az ember tudatára, többet sugall, mint amit leírhatóan és meghatározhatóan tartalmaz. Kinyilatkoztató szimbólumnak nevezzük azokat a szimbólumokat, amelyek Isten önközlését fejezik ki és közvetítik számunkra.

Itt emlékeztetek arra, hogy a modernizmusban elítélt kinyilatkoztatás-fogalomra éppen a belső tapasztalat abszolutizálása volt a jellemző, és a szimbólumot e tapasztalat legjobb kifejezésének tartotta. Dulles viszont már a kinyilatkoztatás lejátszódásában is szerepet tulajdonít a szimbólumnak.



Pages:   || 2 |


Similar works:

«Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 415-436 A MUNKAVÉDELEM ÉS A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON A II. VILÁGHÁBORÚIG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MUNKÁLTATÓ FELELŐSSÉGÉRE MÁDI SAROLTA∗ I. Bevezető gondolatok A munkavédelem és a munkaegészségügy feladata a munkát végző, dolgozó ember testi épségének és egészségének megóvása. Dolgozatomban a munkavédelem és a munkaegészségügy...»

«Ady Isten-élménye BATA IMRE Elég oka volt ADYnak hangoztatni, hogy a Halál rokona. Már az Új ver­ sekben ott van a Sírni, sírni, sírni, számos éjszakás verse közt talán a leg­ sötétebb hangulatú, vacogó halálfélelem megnyilvánulása. Főnévi igenevek sugalmazzák vacogtató kizárólagosságát. A lírai helyzet időtlenségét fejezi ki ez a grammatikai jellegzetesség. A helyzet itt azon nyomban állapotnak van állítva. Az infinitivus az időtlenséget érzékelteti:...»

«Last updated: 26 May 2015 CARINOSTIGMUS Carinostigmus Tsuneki, 1954a:3. Types species: Stigmus congruus Walker, 1860, by original designation. Perissostigmus Krombein, 1984c:18, as subgenus of Carinostigmus. Type species: Carinostigmus bucheilus Krombein, by original designation and monotypy. Revision: Tsuneki, 1954a (southeast Asia); Krombein, 1984c (Sri Lanka); Budrys, 1987 (Russian Far East). Key: Tsuneki, Nozaka, Tano, Kurokawa, and Murota, 1992b:13 (Philippines), L. Ma, X.X. Chen, and Q....»

«STRIVING FOR EXCELLENCE AT ADISADEL COLLEGE ACHIEVEMENTS, THE 2010 ADISADEL CENTENARY CELEBRATIONS, AND ISSUES OF ALUMNI-ALMA MATER RELATIONS By Dr. Albert O. Ebo Richardson August 24, 2010 Table of Contents INTRODUCTION ACADEMICS AND THE ADISCO STORY MATHEMATICS, SCIENCE AT ADISADEL, A FOUNDATION FOR SUCCESS THE „ASPAU‟ SCHOLARS SANTA STARS AT THE UNIVERSITY OF GHANA, LEGON, AND BEYOND THE INTELLECTUAL AND CHARACTER-FORMING POWER OF MUSIC CLASSICAL MUSIC : THE ADISADEL ORCHESTRA CHORAL...»

«Minderheitsbeteiligungen und personelle Verflechtungen zwischen Wettbewerbern Minderheitsbeteiligungen und personelle Verflechtungen zwischen Wettbewerbern Zur Anwendung von Artikel 81 und 82 EG-Vertrag von Dr Enzo Moavero Milanesi und Dr Alexander Winterstein, LL.M.* [in: Rolfes/Fischer (Hrsg.), Handbuch der Europäischen Finanzdienstleistungsindustrie, Fritz Knapp Verlag, Frankfurt a.M., Oktober 2001] 1. Einleitung 2. Zielsetzungen und Instrumente des europäischen Kartellrechts im Hinblick...»

«REDUKTION, IDENTITÄT UND ABSTRAKTION1 e-Journal Philosophie der Bemerkungen zur Diskussion um die These von der Identität physischer und Psychologie psychischer Phänomene von Arno Ros (Magdeburg) 1. Einleitung Diskussionen um die Berechtigung reduktionistischer Positionen sind ein schwieriges Unterfangen. Die Gründe für hier auftretende Schwierigkeiten sind häufig inhaltlicher Natur, können aber auch von ungelösten Problemen allgemein methodologischer Art herrühren. So ist zum Beispiel...»

«Horse Show Grooming How to Shine Like A Champion In The Ring Page 1 of 10 When done right, horse show grooming can be an easy and routine part of your horse show experience. There are simple tricks to keep the process smooth and stress-free for both you and your horse. Before you advance into the world of horse show grooming, make sure you master the basics of general horse grooming. Without the basic foundation of grooming knowledge, getting prepped for show could cause a few more headaches...»

«APPLYING INTELLECTUAL DEVELOPMENT THEORY TO COLLEGE STUDENT DRINKING A Dissertation Submitted To The Graduate Faculty of the Louisiana State University and Agricultural and Mechanical College in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in The Department of Educational Leadership Research and Counseling by Linda Marie Regira B.A. Louisiana State University, 1984 M.C.J. Louisiana State University, 1989 August, 2006 ©Copyright 2006 Linda Marie Regira All...»

«A CADEMY HONORS. AACAP Catcher in the Rye Award for Advocacy to an Individual...........1 AACAP Catcher in the Rye Award for Advocacy to an AACAP Component...2 AACAP Catcher in the Rye Award for Advocacy to a Regional Council.......3 AACAP Teaching Scholars........................................4 AACAP Simon Wile Leadership in Consultation Award, Supported by the Child Psychiatry Service at Massachusetts General Hospital.........»

«Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar XIV. Apáczai – napok 2010 Tudományos Konferencia Európaiság, magyarság Közép-Európában „Qui cupit, capit omnia.” „Aki törekszik, mindent elér.” (Apáczai Csere János) Absztraktfüzet 1. A GYÓGYPEDAGÓGIAI ELLÁTÁS JELENLEGI HELYZETE KÖZÉP-EURÓPÁBAN Csupor Zsolt Jánosné Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskolában Előadásomban a...»

«SÁNDORFI JÓZSEF (17 6 7 — 1 8 2 4) BATÁRI GYULA A magyar orvostörténet sok olyan kiváló orvos nevét jegyezte fel, aki a hivatásán kívül még más területen is jelentős tevékenységet fejtett k i, de kevés orvosról tudunk, aki annyi mindennel foglalkozott volna eredményesen, mint Sándorfi József. Orvostudomány, költészet, táblabíráskodás, írói tevékenység, műfordítás, nyelvművelés, zene, szerkesztői munka, tudomány-népszerűsítés, könyvgyűjtés és...»

«Radivoj Stepanov JEGYZETEK AZ ÖNIGAZGATÁSI JOG JOGI TERMÉSZETÉRŐL, VALAMINT AZ ÖNIGAZGATÁSI JOGI NORMÁK JELENTŐSÉGÉRŐL ÉS JELLEGÉRŐL A z önigazgatási jog, mint történelmileg új jelenség, hosszú ideig nem váltotta ki korunk jugoszláv jogi elméletben nagyobb és tartalmasabb érdeklődését. A z a tény, hogy a z önigazgatási jogról még mindig nincs komplex tudományos tanulmány v a g y értekezés, már m a g á b a n is ki­ hívást, egyszersmind alkalmat nyújt,...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.