WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 |

«JEGYZETEK AZ ÖNIGAZGATÁSI JOG JOGI TERMÉSZETÉRŐL, VALAMINT AZ ÖNIGAZGATÁSI JOGI NORMÁK JELENTŐSÉGÉRŐL ÉS JELLEGÉRŐL A z önigazgatási ...»

-- [ Page 1 ] --

Radivoj Stepanov

JEGYZETEK AZ ÖNIGAZGATÁSI JOG

JOGI TERMÉSZETÉRŐL, VALAMINT

AZ ÖNIGAZGATÁSI JOGI NORMÁK

JELENTŐSÉGÉRŐL ÉS JELLEGÉRŐL

A z önigazgatási jog, mint történelmileg új jelenség, hosszú ideig nem

váltotta ki korunk jugoszláv jogi elméletben nagyobb és tartalmasabb

érdeklődését. A z a tény, hogy a z önigazgatási jogról még mindig nincs komplex tudományos tanulmány v a g y értekezés, már m a g á b a n is ki­ hívást, egyszersmind alkalmat nyújt, hogy e kérdésnek megfelelő figyel­ met szenteljenek.

A z önigazgatási jog valóságos és elméleti jelentősége nemcsak jog­ elmélet, hanem attól sokkal több, társadalom-történeti szempontból is nagy. Ugyanis a jugoszláv szocialista jog a szocialista forradalom, v a ­ lamint a jogi-politikai és szocialista társadalmi-gazdasági formáinak szakadatlan további megvalósításával jött létre. A jugoszláv szocialista forradalomban megdöntötték a régi kizsákmányoló államot az annak megfelelő kizsákmányoló joggal együtt.

Már a néphatalom katonai és polgári szerveinek első forradalmi dekrétumaiban az 1941—1942 közötti időszakban új jogszabályok jön­ nek létre, kialakul az eljövendő jugoszláv szocialista jog csírája. Ezekben az első jogszabályokban nemcsak a régi jogi institúciók és előírások for­ radalmi megszüntetése nyilvánul meg, hanem egy új akarat és egy új jog elemei is, melyekkel a forradalmi hangulatú tömegek szabályozzák a társadalmi viszonyok különböző területét a saját é r d e k ü k b e n... H a ­ bár ezek a jogszabályok nem voltak sem kodifikálva, sem rendszerezve, mégis új jogunk (és jogrendszerünk) alapját és csíráit tartalmazzák.

A z önigazgatás társadalmi és politikai alapelvként valamint a z új társadalom össz-szervezetének új curriculum vitae-kénti megvalósítása (legelőbb a politikai, később a gazdasági viszonyok területén) feltartha­ tatlanul visszatükröződött a jogviszonyok területén is. Tehát a z önigaz­ gatás társadalmunk szocialista fejlődésében igényelte és meghatározta a „magához v a l ó " jog bevezetését is. E z a jog pedig a z önigazgatási jog.

Jogunk önigazgatási jellegének gyökerei tehát még (vagy már) magá­ ba a jugoszláv szocialista forradalomba nyúlnak. Ezért sem fiatalabb, sem pedig öregebb szocialista társadalmunk önigazgatási alapon való megszervezésénél; önigazgatású társadalmunkat igazolja keletkezésétől fogva és tulajdonképpen hiteles kifejezője magától a szocialista forrada­ lom kezdetétől.

Mivel szocialista önigazgatási jogunk, végső hatásában a jog jog nél­ küli szabályozással való negációját jelenti (állami és klasszikus szabá­ lyozók negációját társadalmi szabályozókkal), ezért a jog nélküli szabá­ lyozást ilyen minőségben nem lehet azonnal és egyszerre megközelíteni alkotmányi körlevéllel vagy politikai kiáltvánnyal.

Jogelméletünkben mégis a jogi felfogások, nézetek, a klasszikus vagy az önigazgatási jog felé való leggyakoribb állásfoglalása szerint a klaszszikus, illetve államjog közelebbinek és elfogadhatóbbnak tűnik. I g a z, a klasszikus jog „valamivel többnek i s " tűnhet az önigazgatási joggal szemben. A klasszikus jognak csak ott van olyan tulajdonsága, ahol be­ fejező alakzat, ahol egy forma és adott korlátozások szükségesek. T o ­ vább, a klasszikus jognak ott is előnyjoga van, ahol a társadalomban a társadalmi és jogi viszonyok meghatározott fejlettségi fokán korlátozott lehetőségek mellett kell eleget tenni a követelményeknek. Ezzel szemben, az önigazgatási jognak nincs befejező alakzata és örök időre szóló tar­ talma. A z önigazgatási jog haladó és újszerű gyakorlat, a z önigazgatás­ nak megfelelő és általa ihletett jogi elmélet, a tökéletességet soha el nem érő jogi és társadalmi formák, tartalmak állandó kutatása, tudományos megismerése — ez az alapvető tartalma.

N e m fogadható el az az álláspont sem, mely szerint az önigazgatási jog úgy fogamzott meg és fejlődik, mint konkurrens, többé v a g y kevés­ bé egyenjogú államjog. A z önigazgatási jog mint a társadalmi és politikai átalakulás belső és külső folyamata, a szocialista társadalmunknak az önigazgatás felé való kitárulása, amely végső fokon mindig a z alapvető termelési viszony átalakulásának minőségétől és ütemétől függ. E z a folyamat felöleli jogrendszerünket, magától a csúcsától egészen a z a l a p ­ jáig, illetve az alapjától a csúcsáig.

A z államjog és az önigazgatási jog közötti kettősségnek aszerint sincs alapja, hogy a jog v a g y jogszabály „földszinti" (a társult munka alap­ szervezetében), v a g y „ m a g a s l a t i " (a képviselőházban) fokon születik, illetve az „ a l a c s o n y a b b " — társadalmi, v a g y „ m a g a s a b b " — állami szinten.

M a g á b a n a képviselő-testületi, illetve küldöttrendszerünk lényege az, hogy az ember azon helyzetéből indul ki, hogy saját határozatait, dön­ tését, véleményét szabadon, osztatlanul, hitelesen, bizalommal, közvetle­ nül integrálhatja a társadalomban, annak sajátos politikai és jogi szférajában, jogot és hatalmat gyakorolva. A z ember így gyakorolhatja jo­ gát, közvetlenül, v a g y sajátos alter-égoján, mint saját helyettesén vagy saját küldöttje által. A küldöttségi elv és rendszer lényege, hogy minden határozatnak ki kell fejeznie az önigazgatásra való jogot, a dolgozók teremtő szelleme, közös érdekei és alapvető szükségletei megnyilvánulá­ sának kell lenni a z előírások, szabályok területén."





A z önigazgatási és szabad társult munka, alapjában véve a társadalmi tulajdonban lévő termelőeszközök, ez a szocialista valóság alapeleme, melyben minden ember szabadon társítja munkáját a többi emberével a szolidaritás és kölcsönösség viszonyai között, melyben nemcsak a saját, hanem a társadalom igényeit is kielégíti és viszont. Valójában társadal­ munkban az ember lényegesen új helyzetének kifejezése, az új történelmi viszony a joggal szemben. E z a viszony „megszünteti" a jogot, vagyis elhal, mert klasszikus és alkalmatlan, egyidejűleg pedig szabadon és ön­ állóan újat teremt és alakít a szabad társult munkában megfelelő formák és viszonyok számára, ahol ez még mindig (vagy csak most) szükséges.

A z önigazgatási jog ilyen lényegi tartalmaiból következik különös jogi természete is.

A z önigazgatási jog jogi természete a klasszikus és állami jog formá­ lis és lényegi túlhaladásában áll, abban a meghatározásban, hogy minden ember egyenlő érvényű a még mindig államként szervezett társadalmi közösségben, politikai, jogi tekintetben és a társult munka szemszögéből nézve.

A z önigazgatási jog szabályozó jellegű megnyilvánulásában szükség­ szerűen az önigazgatási normán keresztül jut kifejezésre.

A z önigazgatási jog normái a mostani jogi és társadalmi szocialista önigazgatási gyakorlat szerves részét képezik, melynek logikája kifejezi azt, ami van és aminek „lennie kell" azzal együtt amire törekszenek. A z önigazgatási norma lényege ott kezdődik és abban nyilvánul meg, hogy az egyén, a kollektíva és a társadalom „mindinkább autonóm módon szervezi meg életét és munkáját — hogy ezáltal lehetővé tegye az önigazgatású társadalom szervezeti formáinak működését a termelőerők elért fejlettségi fokával és a társadalom fejlődésének és mozgásának törvényszerű magatartása fokával összhangban."

Ebben az összefüggésben vizsgálva a z önigazgatási megegyezések és társadalmi megállapodások az átalakulási formák, a törvények és elő­ írások túlhaladása. A z önigazgatási megegyezések és társadalmi megál­ lapodások önigazgatási normák, melyekkel a munkások és más dolgozók önigazgatási alapon rendezik egymás közti viszonyaikat, egybehangolják érdekeiket, és rendezik szélesebb társadalmi jelentőségű viszonyaikat.

Ezek a normák „ a u t o n ó m " és autoritativ jellegűek, melyek nincsenek erőszakosan beépítve az államjogba, mint egyetlen jog keretébe, nem képeznek külön jogot az önigazgatási jog mellett, hanem logikusan benne foglaltatnak, hozzátartoznak az önigazgatási jog jellegéhez, társadal­ munk egyetlen jogi rendszeréhez.

Ezek szerint tehát, sem az önigazgatási jog, sem az önigazgatási nor­ mák nem véletlen ihlet, vagy pillanatnyi sugallat eredményei, hanem a szocialista társadalom saját m a g a felé való fordulásának eredménye, mely az öröklött és mély elidegenedések felszabadulásával és állandó fel­ szabadításával jött létre. N a g y o n fontos, történelmi jelentőségű folyamat a jog társadalmasításában.

A mi jugoszláv jogrendszerünkben a dolgozók és a polgárok a z ön­ igazgatási jog igazi alkotóivá válnak, ö n á l l ó a n és szabadon alkotják a társult munkában az egymás közti viszonyok rendezésére szolgáló sza­ bályokat. A társult munka és a társadalmi tevékenység valamennyi for­ májában kialakult viszonyok önálló és szabad rendezése vízszintes és függőleges irányban folyik a társadalmi és jogi élet valamennyi terüle­ tén és szintjén. A z önigazgatási jog ezért mint a z osztály jellegű jog negációja, de (még mindig) csak mint szükségszerű társadalmi jelenség, mely még mindig jelen van és amelyre számítani kell.

A z önigazgatási jog nálunk mégis objektív szükségszerűség, de lénye­ gesen más jellege van, mint a klasszikus, illetve államjognak. A z önigaz­ gatási jog szervezetten és tudatosan, a legmagasabb fokon elveszti osz­ tályjellegét.

Végül ki kell emelni, hogy habár az önigazgatási jognak társadalmilag szervezett szankció jellege van, amely biztosítja számára hogy tisztelet­ ben tartsák, vele összhangban járjanak el, lényegében véve, hatóképes­ sége számára minőségileg új támaszt igényel. A z önigazgatási jog, ter­ mészeténél és jellegénél fogva, minden más előző „formációs" jogtól na­ gyobb mértékben az egyén és a társadalom öntudatára, akaratára épül.

Amikor a z öntudat, „ l e g y ő z i " a jogot, ha azt ösztönzi és teremti; el­ fogadja v a g y elutasítja az általános és közös önigazgatási erkölcs és igazságosság nevében, csak akkor közeledett végérvényesen a z önigaz­ gatási jog hatásfoka a z „abszolút" hatásfokhoz.

„ A mi feltételeink között, a szocialista önigazgatású társadalom felté­ telei között, ahol minden polgárnak aktív és döntő tényezővé kell v á l ­ nia az állami és társadalmi ügyek döntéshozatalában, ez különösen időb szerű.

Jegyezetek — A jog és a társadalmi és gazdasági viszonyok jogi megformálása jelen­ tőségének tudata jelen volt forradalmunk és felszabadító háborúnk vezetői között, különösen pedig a Kommunista Párt vezető rétegé­ ben. Mindenekelőtt világos volt, hogy a burzsoá állam megdöntésével és a népi szocialista állam alapjainak megteremtésével el kell távo­ lítani valamennyi burzsoá intézményt és meg kell szüntetni a burzsoá jogot. Ezt a felismerést és irányvételt legjobban az a tény illusztrálja, hogy az első hatósági szervekkel, a népfelszabadító bizottságokkal együtt, létrejönnek az első forradalmi előírások is (a fočai előírások­ kal kezdve, az A V N O J második ülésszakának határozatai stb.). Ezek egy új állami alkotmányosság és törvényhozás első elemei. Egy új állam jogi alapjai születnek meg, melynek el kell nyomniuk a ki­ zsákmányoló osztályok ellenállását... és lehetővé kell tenniük a munkásosztálynak valamint más kizsákmányolt osztályoknak, hogy létrehozzák saját társadalmi hatalmukat. Ezzel egy új társadalmi helyzet nyerte el jogi státuszát is. Veljié dr. Andjelko: Samoupravno pravo — novi vid prava u jedinstvenom pravnom sistemu...

önigazgatási jog — a jog új alakzata az egységes jogrendszerben.../

3. oldal.

— Jogelméletünkben a jogrendszer definíciója lényegében azonos. íme né­

hány példa:

a) A jogrendszer „logikusan rendezett, nagyszámú norma egymással ellent nem mondó egésze, melyek valahányan egymás között és egymás­ tól függenek." Lukié dr Radomir: Bevezetés a jogba. 394. oldal.

b) A jogrendszert a legegyszerűbben a következő módon lehet defi­ niálni: A jogrendszer egy állam jogi normáinak összessége, annak társadalmi (gazdasági, politikai, kulturális stb.) fejlődésének meg­ határozott fokán, alapelvei egységének és különböző jogágazatokra való belső felosztásuk szemszögéből nézve.

Djordjević dr. Jovan: Prilog pitanju sistema socijalističkog prava F N R J (Adalék J S Z S Z K szocialista jogrendszere kérdéséhez) — Belg­ rád, Arhiv za pravne i društvene nauke, 1951. 5. oldal.

c) Prof. Dr. Borivoje Pupić a jogrendszert úgy definiálja, mint „egy állam jogának rendezett és egymással nem ellentétes egésze, amelyben minden résznek megvan a meghatározott helye."

Uvod u pravo. (Bevezetés a jogba), 421. oldal.



Pages:   || 2 |


Similar works:

«Seite 1 von 62 Max-Planck-Institut für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht Bibliothek Library Neuerwerbungsliste Januar 2015 New Acquisitions January 2015 Dokument 1 von 261 Signatur: AA: I Jc: 10 Theunissen, Brendan: Hegels Phänomenologie als metaphilosophische Theorie : Hegel und das Problem der Vielfalt philosophischer Theorien ; eine Studie zur systemexternen Rechtfertigungsfunktion der Phänomenologie des Geistes / von Brendan Theunissen. Hamburg : Meiner, 2014. 356 S....»

«The Program in Decision Making and Political Psychology Professor Alex Mintz, Director The Harvard-IDC Symposium in Political Psychology and Decision Making IDC campus 8-9 November, 2011 Program Tuesday, 8.11.11 14:00-14:30 Reception 14:30-16:45 Greetings: Prof. Alex Mintz (IDC) Keynote Addresses Prof. Ryan Enos (Harvard University) Reconsidering Racial Threat: Experimenting on the Contextual Causes of Intergroup Attitudes Prof. Helen Haste (Harvard University & University of Bath) What Do We...»

«United Kingdom Royaume–Uni Vereinigtes Königreich Report Q194 in the name of the United Kingdom Group by Stephen BENNET, Daniel BROOK, Trevor COOK, Barbara COOKSON, Ian COATES, Michael EDENBOROUGH, Paul HARRIS, Nicholas MACFARLANE, Richard MILLER, Gareth MORGAN, Ben CLOSSICK THOMSON, James TUMBRIDGE, Jan VLECK, Richard WILLOUGHBY The Impact of Co–Ownership of Intellectual Property Rights on their Exploitation Questions I) The current substantive law 1) Groups are invited to indicate...»

«Diplomarbeit Titel der Diplomarbeit Power and Trust in Organizations: Testing a mediation model to analyze their effects on Organizational Citizenship Behavior and Deviant Workplace Behavior Verfasser Gil Multhaupt Angestrebter akademischer Grad Magister der Naturwissenschaften (Mag. rer. nat.) Köln, 2012 Studienkennzahl: 298 Studienrichtung: Psychologie Betreuer: Univ.-Prof. Dr. Erich Kirchler Danksagung Ich möchte mich an dieser Stelle ganz besonders bei meiner Familie bedanken, die mich...»

«Personalisierung als Element der Corporate Governance Stefan Mathys Inwieweit eine Führungspersönlichkeit die Führung und Kontrolle, sprich die Einhaltung einer guten Corporate Governance, in einer Kapitalgesellschaft oder Publikumsgesellschaft gewährleisten, unterstützen oder gar gefährden kann, darüber scheiden sich die Geister. Man kann beliebig Fallbeispiele für einen positiven Einfluss einer starken Führungspersönlichkeit wie auch Beispiele von Personalisierungen mit äußerst...»

«A CADEMY HONORS. AACAP Catcher in the Rye Award for Advocacy to an Individual...........1 AACAP Catcher in the Rye Award for Advocacy to an AACAP Component...2 AACAP Catcher in the Rye Award for Advocacy to a Regional Council.......3 AACAP Teaching Scholars........................................4 AACAP Simon Wile Leadership in Consultation Award, Supported by the Child Psychiatry Service at Massachusetts General Hospital.........»

«REDUKTION, IDENTITÄT UND ABSTRAKTION1 e-Journal Philosophie der Bemerkungen zur Diskussion um die These von der Identität physischer und Psychologie psychischer Phänomene von Arno Ros (Magdeburg) 1. Einleitung Diskussionen um die Berechtigung reduktionistischer Positionen sind ein schwieriges Unterfangen. Die Gründe für hier auftretende Schwierigkeiten sind häufig inhaltlicher Natur, können aber auch von ungelösten Problemen allgemein methodologischer Art herrühren. So ist zum Beispiel...»

«Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/2. (2011), pp. 515–543 A LAKOSSÁGI ÉS AZ ELŐÁLLÍTÓI „FOGYASZTÁSSAL” ÖSSZEFÜGGŐ JOGÜGYLETEK TÁRSADALOMPOLITIKAI ÉS JOGI PROBLÉMÁI∗ PRUGBERGER TAMÁS∗∗ I. A téma körvonalazása és a problémák felvezetése A fogyasztói jogügyleteket, illetve szerződéseket kétféleképpen, szűkebb és tágabb értelemben közelítjük meg. Ha szűkebb értelemben nézzük őket, akkor kifejezetten csak jogi, mégpedig polgári...»

«BIBLIOGRAPHIE ZUM WERK VON ERVING GOFFMAN I. Publikationen von Goffman Verweise auf die Originaltexte von Goffman sind in diesem Buch mit Goffman und Jahreszahl, z.B. Goffman 1974, gekennzeichnet; bei Verweisen auf die deutschsprachigen Übersetzungen steht vor der Jahreszahl immer dt., z.B. Goffman dt. 1977.1) Originalfassungen Aufsätze von Goffman, die später in einem Buch von ihm publiziert wurden, werden wegen der besseren Übersichtlichkeit nicht eigens aufgelistet, sondern im Anschluß...»

«ABSTRACT Title of Thesis: HANS MAGNUS ENZENSBERGER: EIN ROMANTISCHER MARXIST? William Thomas Hildebrandt, Master of Arts, 2010 Thesis directed by: Professor Dr. Elke Frederiksen Department of Germanic Studies The German poet, essayist, publicist and intellectual Hans Magnus Enzensberger has been difficult to clearly define for readers and critics alike. This investigation examines the complimentary interplay between important aspects of German Romanticism and dialectical Marxist thought in the...»

«Electronic Journal of Research in Educational Psychology E-ISSN: 1696-2095 jfuente@ual.es Universidad de Almería España Dereli, Esra; Karakus, Özlem Un Examen de los Estilos de Apego y Habilidades Sociales de los Estudiantes Universitarios Electronic Journal of Research in Educational Psychology, vol. 9, núm. 24, septiembre, 2011, pp. 731Universidad de Almería Almeria, España Disponible en: http://www.redalyc.org/articulo.oa?id=293122840012 Cómo citar el artículo Número completo...»

«Joseph W. Houpt Wright State University Phone: (937)755-2391 Contact 3640 Colonel Glenn Hwy. E-mail: joseph.houpt@wright.edu Information Dayton, OH 45435 Webpage: www.wright.edu/˜joseph.houpt Assistant Professor 2012 to present Research Department of Psychology Experience Wright Sate University Information Visualization Researcher 2011 to 2012 Ball Aerospace & Technologies Corp. Human Effectiveness Directorate, Air Force Research Laboratory, Wright Patterson AFB Research Assistant 2007 to...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.