WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 |

«A technokrácia — ideológia és mozgalom A történelem és a mai társadalmi mozgások egyaránt igazolják azt a materialista tételt, amely ...»

-- [ Page 1 ] --

Vladan Cetkovic

A technokrácia — ideológia és mozgalom

A történelem és a mai társadalmi mozgások egyaránt igazolják azt

a materialista tételt, amely szerint a gazdasági struktúra mindig

kölcsönös összefüggésben áll a társadalmi fölépítmény és tudat

számos formájával és intézményével. Noha Marxnak és Engelsnek

ezt a tudományos megállapítását kortársaiktól kezdve egészen máig

igen sokan elvitatták és különféleképpen tolmácsolták, a tétel mégis teljes mértékben összhangban van a társadalmi történésekkel. A történelmi-materialista elveket magyarázva Engels külön is rámu­ tatott, hogy „a történelmi harc folyamatára nagy befolyást gyako­ rolnak, sőt sok esetben elsődlegesen határozzák meg annak formá­ ját és a fölépítmény különböző mozzanatait — az osztályharc poli­ tikai formáit és annak eredményeit — azok az alkotmányok, amelyeket a győztes osztály hoz meg a megnyert csata után stb. — a jogi rendelkezések, de különösen a tényleges harcok kifejezés­ formái a résztvevők agyában, a politikai, jogi, filozófiai elméletek­ ben, a vallási felfogásokban és ezek továbbfejlesztett változatában, a dogmák rendszerében." (Kiemelte V. C.) Ebben a konkrét álláspontban, de más tézisekben is Engels ki­ emeli, hogy „a gazdasági helyzet nem egyedüli aktív indíték és minden más csak passzív következmény". „ A gazdasági helyzet a véletnek végtelen sokaságán át tör magának utat", de a mai idők­ ben az ideológiai hozzáállás és programok is jelentős tényezői a társadalmi akciók irányításának és tolmácsolásának. Az anyagi ter­ melést, a gazdasági törvényszerűségeket és szükségszerűségeket ezek alárendelik az irányított és beprogramozott, politikai-eszmei hatalmi és döntéshozatali gócok céljainak és érdekeinek. Az anyagi terme­ lés és a szellemi alkotómunka eredményeit e programok megalko­ tóinak és hordozóinak javára írják, majd pedig az újabb társadalmi vállalkozások érdekeit szolgálják, s a „természeti erők feletti győ­ zelmet" arra használják fel, hogy „uralkodjanak a társadalmon és embereken". E követelményeket a termelési eszközök tökéletesíté­ sével elégítik ki, továbbá a munka és a társadalom átszervezésével, és természetesen az ideológiai programokkal és akciókkal, amelyeket elméleti és politikai jegyzékekkel és elaborátumokkal tómasztanak alá. Ezekben inkább az egyéni érdekek, valamint az önálló­ sult gazdasági és politikai csúcsok érdekei jutnak kifejezésre, nem pedig az általános társadalmi érdekek.

A mai eszmei áramlatok reális ereje abban van, hogy az anyagi termelést és a társadalom szervezetét egyre inkább alárendelik a technikai-technológiai változások követelményeinek és parancsai­ nak, s erre alapozzák azokat. A modern polgári ideológia az egyes társadalmi csoportok és rétegek anyagi létfeltételeinek javítását avatta alapvető indítékává az egész emberi életnek. Ezért a társa­ dalmi életet az ideológia azoknak a feladatoknak a végrehajtása felé irányítja, amelyek az embert elvezetik a „jólét birodalmába".

Miután az ember „természetes környezetét" „technikaivá" alakítják át, törvényszerűen megváltozik az egyes gazdasági kategóriák és társadalomszervezési formák tartalma is.

Az anyagi termelőerők fejlődését minden társadalom, a többi kö­ zött, azáltal biztosítja, hogy új korszerű termelőeszközöket alkot.

A gépek és a gyárberendezések létrehozása és fejlesztése „szükséges következménye a piaci szükségleteknek". A különféle termelési feltételek és viszonyok, a piac és a versengés nagy hatással volt a gépek és a technikai-technológiai találmányok alkalmazására.

Proudhonnal folytatott vitájában Marx részletesen szólt a gépek fejlődésének és alkalmazásának társadalmi-történelmi feltételeiről.

Mindenekelőtt Proudhonnak azt az illúzióját rombolja Je, hogy „a gépek az általános munkamegosztás következményei"... „Végtére is — írja Marx — teljesen értelmetlen lenne a gépekről, mint gaz­ dasági kategóriáról szólni, párhuzamosan a munkamegosztással, a konkurrenciával, a hitelekkel stb.

A gép éppen annyira nem gazdasági kategória, mint ahogy nem az az állat sem, amelyik az ekét húzza. A gépek alkalmazása csu­ pán egyfajta viszonya a mai gazdasági rendnek, de már a gépek használata egészen más valami, mint maguk a gépek. A puskapor puskapor marad akkor is, ha embert sebezünk meg vele, és akkor is, ha a sebesült sebét gyógyítjuk vele."

Marxnak ez az álláspontja ma ismét időszerűvé vált, hiszen a technikai-technológiai forradalom egyes „tudományos magyarázói" megfeledkeznek a szociális osztályviszony ok jellegéről, melyek kö­ zött a tudományos-technikai és technológiai vívmányokat alkalmaz­ zák. Az ő elképzelésük szerint, akár csak Proudhonnal, a tulajdon „független viszony", amelyre nincsenek hatással a termelőerők vál­ tozásai és növekedése. A z ő ideológiájuk nem mond le a gazdasági kategóriákról és törvényszerűségekről, hanem azokat változtathatat­ lan, „örökös kategóriáknak", nem pedig történelmieknek és átalakulóaknak látják. Minthogy „kifordított", absztrakt képletek alap­ ján alakítják ki a társadalmi-gazdasági és politikai rendszert, a polgári teoretikusok nem képesek megmagyarázni a tőkés termelési mód ellentmondásait, és még kevésbé képesek azoknak gyakorlati túlhaladására. Feladatukat ők a szociális és osztály jellegű ellentétek csökkentésében, valamint a társadalmi-gazdasági rendszer részei és egésze közötti funkcionális egyensúly létrehozásában látják.





A magasan fejlett tőkés államokban a biopszichológiai élet az automatizált szervezeti rendszer jegyeit ölti magára. Ennek az élet­ nek természetes sajátossága, hogy ki van téve az urbanizált, ipari környezet és gyári élet nyomásának. Általános a benyomás, hogy az ember intenzívebben és kitartóbban fejleszti és teszi ésszerűbbé sa­ ját környezetének technikai-technológiai feltételeit és anyagi létét, mint amenyire biztosítani képes saját életének társadalmi, humá­ nus feltételeit. Ezért az emberek ma már, ösztönösen vagy szerve­ zetten, ellenállást kezdenek tanúsítani a termelés automatizálása, az igazgatás kibernetizálása és a társadalmi folyamatok koordinálása ellen. Arra törekszenek, hogy megőrizzék az „emberi természetet" az „automatizált gépi terrortól" és a „szervezeti rendszertől", ami az egyhangúságon és a személytelenségen alapozódik.

„A természet megváltoztatásával", saját szükségleteihez való al­ kalmazásával az emberek megfeledkeznek saját természetük bizo­ nyos sajátosságairól. A természetes környezet megváltoztatása technicizálttá, dehumanizálttá változott. Ez az eljárás egyre inkább szembe kerül az ember biológiai létével. P. L. Kapica, szovjet aka­ démikus az ember és az emberi környezet témájával foglalkozva felhívja a figyelmet, hogy „a technológiai folyamatok, amelyekre a mai civilizációnak feltétlenül szüksége van, elkerülhetetlenül meg­ bontják a meglévő ökológiai folyamatokat, és most már feltétlenül újfajta biológiai egyensúlyt kell létrehoznunk a természetben. Fel kell fednünk azokat a feltételeket, amelyek megfelelhetnek ezeknek a folyamatoknak, s eközben arról is gondoskodnunk kell, hogy a természet az emberiség kulturális szükségleteivel összhangban fej­ lődjön, ami semmivel sem kevésbé összetett feladat, mint az első," Egyre gyakoribbak és sürgetőbbek a követelések, hogy az ember környezetét „vissza kell állítani eredeti helyzetébe", s hogy bizto­ sítani kell a természetes biológiai feltételeket. Az óriási méretű iparosítás biztosítani tudja ugyan az anyagi és technikai jólétet, de ugyanakkor olyan nyomást gyakorol az emberi környezetre, a ter­ mészetes életfeltételekre, hogy most már hatalmas anyagi eszközö­ ket kellene bevetni a „természet megtisztításának" akciójába.

A természettudományok túlzott befolyása és alkalmazása a ter­ melésben elősegítette a természeti erők gyorsabb és sikeresebb le­ győzését, de ugyanakkor háttérebe szorította a társadalomtudomá­ nyok befolyását. Az előbbiek ma már a társadalmi jelenségek tol­ mácsolásában és elemzésében is a természettudományok fogalmait és kategóriáit használják. E fogalmak hatására a társadalom kiegyen­ lítődik a biológiai szervezettel és természettel. A természettudomá­ nyoknak ez a hatása ma is jelen van a társadalom morális, huma­ nisztikus, társadalmi kohéziójának kialakulásában. Ezek a tudomá­ nyok kétségkívül a technikai-technológiai civilizáció fejlesztésére és átalakítására törekszenek, hogy abban kizárólag a gazdasági célsze­ rűség, az ésszerűség, a tettrekészség domináljon. A gazdasági rend­ szerek, a gépi és emberi robotok a föld természetes nyersanyagainak kihasználását szolgálják, hogy azokat az uralkodó társadalmi réte­ gek új gazdasági és társadalmi hatalmának forrásává változtassák.

A természettudományok sikereit az utóbbi két évtizedben a világűr meghódítása jelzi. Az ősi álmok valósággá váltak. E progra­ mok végrehajtói, az anyagi termelés hordozói és a természettudo­ mányok területén dolgozó tudósok különleges társadalmi tekin­ télyre és elismerésre tettek szert. Bővült a társadalmi hatókörük és az a lehetőségük, hogy irányítsák és szabályozzák a társadalom moz­ gását, az emberi létfeltételeket — összhangban a termelés, a tudo­ mány, a technika, a technológia követelményeivel, céljaival módsze­ reivel és elveivel.

Az anyagi termelőerők fejlettségi szintjét, a tudományos-techni­ kai és technológiai fejlődés elért fokát a szubjektivista-voluntarisztikus eszmék és képzetek méginkább megnövelték és olyan jövővé avatták, amely sok tekintetben valószínűtlen és távol esik a tény­ leges emberi lehetőségektől és törekvésektől. A társadalom fejlő­ dését és perspektíváit a szubjektivista felfogás téves ideológiai tu­ dattá deformálta, amelyben a tudat elveszítette tényleges kapcsolatát a társadalmi gyakorlattal. így válnak az ideológiai koncepciók ön­ álló, független jellegűvé, önmagukból továbbfejlődve. E képzetek­ ben a tényleges viszonyok elferdülnek és misztikus, illuzionista kép­ letekké alakulnak át. „Az ideológiai folyamat átalakítja az emberi tudat képződményét önálló erővé az emberek fölött, elidegenítve tő­ lük, s noha az ő termékük — de mivel nem ismerik létrejöttének feltételeit és tartalmát —, felülkerekedve az embereken." Az ideo­ lógiai képzetekben a meglévő és jövőbeli technikai-technológiai programok általános érvényű, mindent megoldó tényezők. E felfo­ gások hordozói úgy vélekednek, hogy a tudomány, a technika és a technikai fejlődés „minden reális problémáját megoldják és minden szükségletét kielégítik a legitim emberi intelligenciának." (Lolond).

Ezenfelül a jövő társadalma, a tudományos-technikai és technológiai forradalom alapjain, túlhaladja minden korábbi gazdasági vívmány és lehetőség határait. E valószerűtlen képzetek szerint a jövő társa­ dalma túlhaladja az általános emberi szükségleteket és célokat is, vagy szembekerül velük.

A tudományos-technikai vívmányok és a technológiai folyamatok lehetővé teszik az osztály-politikai különbségek áthidalását a társa­ dalmi munka egyes kategóriái között; affirmálják az általános tár­ sadalmi célokat és értékeket. E folyamat keretében azonban egyre inkább polarizálódnak az egyének különleges individualista követel­ ményei, valamint az általános társadalmi programok és lehetőségek.

Az emberek egyéni szükségleteinek és a társadalom általános lehe­ tőségeinek ellentéteiből különleges, átmeneti, felemás institúciók és szervezetek jönnek létre. Ezek részint a tőkésosztály érdekeit feje­ zik ki, de kifejezésre juttatják egyes gazdasági és társadalmi társu­ lások és monopóliumok önállósult érdekeit is. Arra törekszenek, hogy ideiglenesen fölállítsák az egyensúlyt az egyik és a másik fajta irányzatok és érdekek hordozói között. A korporativisztikus meg­ hatalmazások és szervezetek hordozói az új társadalmi erők, réte­ gek és foglalkozások. Az ő gazdasági és társadalmi helyzetük nem azonos a termelési eszközök tulajdonosainak helyzetével. Szociális pozíciójukat annak alapján építik ki és célszerűsítik, hogy monopolisztikus helyzetet élveznek a termelési folyamatokban. Jóllehet a hatalmon levő osztály érdekeit képviselik, a különleges termelési és társadalmi meghatalmazások hordozói önmaguk számára különleges, privilegizált társadalmi helyzetet építenek ki. Az ő meghatalmazá­ suk nyomán alakul ki az igazgatók különleges társadalmi kategó­ riája — a menedzserek rétege. Az államkapitalista viszonyok fel­ tételei között ezek az új erők a centralisztikus és hierarchikus irá­ nyítás bizonyos formáit és intézményeit használják fel a termelési és társadalmi folyamatokban. Ezzel egyidejűleg igen fontos pozíció­ kat foglalnak el az állami és politikai csúcsszervekben, hatást gya­ korolva a pénztőke forgatására és használatára.



Pages:   || 2 | 3 |


Similar works:

«AuthorMichel Renouard Chapter XXXIV Indo-English literature Since the end of the 16th century, even before the arrival of the first East India Company steamer in 1608, there were traders and English missionaries in India. Some missionaries got into the study of the country’s languages. Some of them like Father Thomas Stevens, an English Jesuit who had come to India in 1579, became vernacular writers. One must wait until the beginning of the 19th century to see Indian intellectuals take the...»

«1 VITA Stjepan Gabriel Mestrovic EDUCATION B.A., Psychology and Harvard University 1976 Social Relations Master of Education Harvard University 1977 In Clinical Psychology Master of Theological Harvard University 1979 Studies Ph.D., Sociology Syracuse University 1982 PROFESSIONAL APPOINTMENTS Professor of Sociology at Texas A&M University, College Station, Texas, from 1991 to the present Assistant and Associate Professor of Sociology at Lander College, tenured in 1988, Greenwood, South...»

«Classic Ruskin Bond: Complete and Unabridged, 2010, 496 pages, Ruskin Bond, 9351182363, 9789351182368, Penguin UK, 2010 DOWNLOAD http://bit.ly/1BA1CI9 http://goo.gl/RaMIe http://www.alibris.co.uk/booksearch?browse=0&keyword=Classic+Ruskin+Bond%3A+Complete+and+Unabridged&mtype=B&hs.x=19&hs.y=26&hs=Submit A collection of Ruskin Bond's six novels evoking nostalgia for time gone by This collection of six novels sparkles with the quiet charm and humanity that are the hallmarks of Ruskin Bond's...»

«„A miskolc—csabai utazásra csak homályosan em­ lékszem, abban az időben, amikor még se vasút, se jó or­ szágút nem volt: hosszú utazás lehetett. De a csabai megérkezés már világosan a fejemben maradt. 1851. no­ vember elején történt. Őszies nap, minden szomorúsá­ gával, ólomszürke ég és a messziségben fekete foltok tűnnek elő szabályos sorokozásban, élesen kiválva az egyhangú háttérből, amely átszeli a horizontot. Nagybá­ tyám két templomtornyot...»

«Stewart 1 J. Stewart Professor Shapka Humanities 200 March 21, 2009 Two Ways of Hacking Up People Both Alfred Hitchcock and Ian Hacking have engaged in projects that explore some idea of “personality disorder” within particular models of personhood. Ultimately, both propose some clear problems for self-knowledge. My goal is to examine what models of personhood, as well as which issues of self-knowledge, are here at stake, first in Psycho, 1 and then especially in Hacking’s seminal paper...»

«Alev Çınar Curriculum Vitae CURRENT POSITION Professor and Chair of the Department of Political Science and Public Administration Bilkent University, Turkey EDUCATION 1998 Ph.D. in Political Science, University of Pennsylvania Dissertation Title: Bodies, Places and Time: Islamic Visibilities in the Public Sphere and Contestations of Secular Modernity in Turkey M.A. in Sociology, Boğaziçi University, Turkey B.A. with Special Honors in Psychology, Boğaziçi University, Turkey Chemistry,...»

«Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVI/1. (2008), pp. 2 2 7 2 2 5 A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS JOGORVOSLATI RENDSZERÉNEK TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE TURKOVICS ISTVÁN* A XX. század előtti Magyarországon a közigazgatás eljárásának szabályozása általános szinten nem volt megoldott. Minden egyes igazgatási ág önálló szabályozást kapott, amely a szakigazgatási ág specialitásától független általános érvényű szabályokat is tartalmazta, de nem egyező formában. A...»

«SE Sozialpädagogische Arbeit mit unbegleiteten Flüchtlingsjugendlichen WS 2004/05 Mag. Irene MESSINGER Bildung und Arbeit im Problemfeld unbegleiteter minderjähriger Flüchtlinge Seminararbeit Andrea BURDIS 0200144 A 057 122; A 297 INHALTSANGABE VORWORTPersönlicher Zugang zum Thema 1. EINLEITUNG 2. Definition des Begriffes: unbegleiteter minderjähriger Flüchtling 2.1 Der Begriff: JUGEND 2.2 Die Begriffe: FLÜCHTLING und ASYLWERBER.5 2.2 Resümee 3. Die LEBENSWELT VON UMF IN ÖSTERREICH...»

««wii«w«m«irm/wMiA'niini«n»«^w«iVMiMiA«A(iuiw«Mkf«Mwii«A«iiii ISTVÁNFFY GYULA NÉPKÖLTÉSI GYŰJTEMÉNY A MISKOLCI HERMAN OTTÓ MÚZEUM NÉPRAJZI KIADVÁNYAI II.ISTVÁNFFY GYULA PALÓC NÉPKÖLTÉSI GYŰJTEMÉNY OTTÖ 'JKOV :L i 2.0^0 A MISKOLCI HERMAN OTTÓ MÚZEUM NÉPRAJZI KIADVÁNYAI II. Születésének századik évfordulója alkalmából sajtó alá rendezte Bodgál Ferenc Ajánlott bibliográfiai rövidítés: HOMNépk. Felelős kiadó: Komáronay József Borsod megyei...»

«Horse Show Grooming How to Shine Like A Champion In The Ring Page 1 of 10 When done right, horse show grooming can be an easy and routine part of your horse show experience. There are simple tricks to keep the process smooth and stress-free for both you and your horse. Before you advance into the world of horse show grooming, make sure you master the basics of general horse grooming. Without the basic foundation of grooming knowledge, getting prepped for show could cause a few more headaches...»

«Yekl: A Tale of the New York Ghetto By Abraham Cahan New York: D. Appleton and Company, 1896 EXCERPTS 3 In the Grip of His Past Jake had never even vaguely abandoned the idea of supplying his wife and child with the means of coming to join him. He was more or less prompt in remitting her monthly allowance of ten rubles, and the visit to the draft and passage office had be come part of the routine of his life. It had the invariable effect of arousing his dormant scruples, and he hardly ever left...»

«Minderheitsbeteiligungen und personelle Verflechtungen zwischen Wettbewerbern Minderheitsbeteiligungen und personelle Verflechtungen zwischen Wettbewerbern Zur Anwendung von Artikel 81 und 82 EG-Vertrag von Dr Enzo Moavero Milanesi und Dr Alexander Winterstein, LL.M.* [in: Rolfes/Fischer (Hrsg.), Handbuch der Europäischen Finanzdienstleistungsindustrie, Fritz Knapp Verlag, Frankfurt a.M., Oktober 2001] 1. Einleitung 2. Zielsetzungen und Instrumente des europäischen Kartellrechts im Hinblick...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.