WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 |

«Marxista szellem a mai jugoszlav gazdasagtanban Politikai gazdasagtan es tartos gazdasagi fejlodes A szocialista tarsadalmi-gazdasagi viszonyok ...»

-- [ Page 1 ] --

Milos Bekonja—Marija Mihalik—Milan Milosev—Nedeljko

Vugdelija

Marxista szellem a mai jugoszlav gazdasagtanban

Politikai gazdasagtan es tartos gazdasagi fejlodes

A szocialista tarsadalmi-gazdasagi viszonyok onigazgatasii rendszerenek kiepitese hazankban egy hosszii, mar csaknem ket evtizede tarto folyamat.

Ebben az idoszakban az onigazgatas meghonosodott, es ma hazankban a

szocialista rendszer tarsadalmi magva, e szerint pedig a munkas a tarsadalmi

tulaj donna valt termelo eszkozok adta feltetelek mellett a tarsadalmi es gaz­ dasagi viszonyok alaphordozoja. A tarsadalmi-gazdasagi fejlodes jelen feladatai meghatarozzak a tarsadalmi tevekenyseg kovetkezo idoszakra szolo fo iranyvonalait. E feladatok megoldasahoz elengedhetetleniil szuksegesek a tarsadalom szocialis, de kulonosen anyagi alapjaban torteno dinamikus valtozasok. Mindennek az onigazgatasos rendszerbol kell erednie es a tarsult munka szerepenek figyelembevetelevel. Hazank eddigi fejlodesenek tapasztalata egyertelmiien ramutatott arra, hogy a politikai gazdasagtan jelenlegi es tavlati celkitiizesei kozott osszehangoltabb es atfogobb viszonyt kell teremteni, hogy allando, tartos anyagi es tarsadalmi fejlodest biztosithassunk.

A mai idoszak egyik kulcsfontossagii feladata a bovitett lijratermeles nyitott kerdeseinek megoldasa. A bovitett lijratermelesnek egy teljesebb es tartosabb rendszerre kell valnia, amelyben a tarsult munka kozvetlen termeloi az alaphordozoi a jovedelem es a felhalmozas meghatarozasarol es alkalmazasarol szolo hatarozatoknak. Jelentos a gazdasagi agazatok helyzetenek kerdese az elsodleges es masodlagos elosztasban, az eszkozok szabad korforgasat biztosito feltetelek, valamint az arakkal es a tarsadalmi-gazdasagi fejlodesben valo kozos vallalkozasokkal kapcsolatos tarsadalmi megallapodasok es onigazgatoi egyezmenyek osszehangolasa is.

Marx modszere a tartos es kiegyensulyozott gazdasagi fejlodesrol A gazdasag mai fejlodeselmelete kiilonos figyelmet szentel azoknak a kerdeseknek, amelyek a legtagabb ertelemben vett gazdasagi fejlodessel foglalkoznak. Az eddig elmondottak alapjan allithatjuk, hogy a marxista politikai gazdasagtan alapjaban veve a fejlodes elmelete. Marx a gazdasagi fejlodesrol sz616 elmeleti elemzesenek altalanos jellege abban van, hogy a gazdasagi fej­ lodest iigy tolmacsolja, mint tarsadalmi-gazdasagi fejlodest, azaz mint a tar­ sadalmi-gazdasagi viszonyok ujratermeleset, amely az anyagi termeles fejlodesi folyamataban sziinteleniil valtozik. Eppen ezert mondjuk, hogy Marx fejlodesanalizise dinamikus es hosszutavu, elemei alapjan pedig altalanos is, illetve teljes. Marx az ujratermeles altalanos vizsgalatakor elsosorban a tartos es kiegyensiilyozott gazdasagi fejlodes anyagi felteteleit elemezte.

Marx vizsgalodasainak jelentos tenyezoi a termeles anyagi es ertekbeli szerkezetenek egyes elemei kozott levo torvenyszerii viszonyok, amelyek a felhalmozo szabalyos folyamatara hat, es ezen az alapon novelik a termelest es annak realizaciojat. Tudjuk, hogy Marx a szocializmusban torteno gazdasagi fejl6des altalanos elemzesevel foglalkozik, azt a fejlodest tartosnak 6s kiegyensulyozottnak, azaz aranyosnak tekinti, es tudjuk, hogy az adott problemahoz valo ilyen jellegii hozzaallas az elvonatkoztato elemzesb61 ered. Sziikseges kihangsulyozni, hogy Marx a szocializmusban vegbemeno belso problemak elemzesebe nem melyedhetett bele, hiszen Marx inkabb ezen mozgas lehetseges megjelenesi formairol beszel, mikozben szem elott tartotta a kapitalizmusban vegbemeno hasonlo mozgasokat (ezekkel szemben biralo allaspontra helyezkedett).

A gazdasagi fejlodes dinamikajanak ertekelesenel Marx az ujratermelesrol szolo elemzesebol indult ki, mikozben kulonos figyelmet szentelt az elemzesi felteteleknek es az elmeleti keret kidolgozasanak. Marxnal a termeles lehetseges iramanak szempontjabol a bovitett ujratermeles a felhalmozas fuggvenye. Emellett Marx felhalmozasa nagysaga mellett a felhalmozds szerkezetet is dontonek tartotta. Marx a bovitett ujratermeles problemajat minden alkoto elemeben alaposan feldolgozta, mindenekelott atfogoan illusztralta az egyszerii es bovitett lijratermelest vazlataiban. Mivel Marx szamara kiilonosen fontos volt az lijratermelesi folyamat altalanos torvenyszerusegeinek feltarasa, ezert elvonatkoztatott elemzest alkalmazott, olyan feltetelezeseket vezetett be, amelyek az elemzest egyszeriibbe tettek. Igy peldaul kizarja a nemzetkozi gazdasagi cseret es feltetelezi, hogy a toke forgasi szama egy valamint, hogy mindjart a kovetkezo evben atviv6dik a toke teljes erteke az uj termekre, — ezek a feltetelezesek csak egyszeriibbe teszik az elemzest, de az elemzes jelentoseget semmikeppen sem kisebbitik.

Marx ujratermelesrSl szolo elmelete dont6en befolyasolta a szocialista allamok gazdasagi elmeleteinek alakulasat, de kiilonosen hatott a szocializmus gazdasagi elmeletere. Az eddigi megallapitasainkban meghataroztuk Jugo­ szlavia gazdasagtananak kutatasi targyahoz valo alapveto hozzaallast. Ju­ goszlavia gazdasagtana a gazdasagi szerkezetet, gazdasagi rendszert es Jugo­ szlavia gazdasagpolitikajat tanulmanyozza. A gazdasagi szerkezet es a gazdasagi rendszer kepezi a tarsadalom, az osszes gazdasagban torten6 mukodesenek gazdasagi es jogi alapjat. A termelesi viszonyok es az anyagi feltetelek hatarozzak meg a gazdasagpolitika altalanos feladatait. Mig a gazdasagi rendszer meghatarozza a gazdasagpolitika minden hordozoja szamara az altalanos jogokat es kotelessegeket. Mindemellett a tarsadalom gazdasagi szerkezete sziinteleniil valtozik, a szocialista tarsadalomban pedig kiilonosen ki van teve a dinamikus valtozasoknak, amelyek a fejl6des egy meghatarozott pontjaban a teljes gazdasagi rendszer vagy a gazdasagi rendszer egyes teruleteinek megvaltozasahoz vezetnek. Jugoszlavia gazdasagtananak fontos jellegzetessegei (ezek kulonboztetik meg mas gazdasagtanoktol) a kovetkez6k: A termelS eszkozok tarsadalmi tulajdonban vannak, arutermeles folyik, a termeles tervszerii iranyitasa a munkasok anyagi es kulturalis eletfelteteleinek folytonos javitasa celjabol, a munkasok onigazgatasa a gazdasagi vallalatokban. A gazdasagpolitika, mint a tarsadalom a gazdasagban tortenfi szervezett miikodese fokozatosan alkalmazkodik az onigazgatasii tarsadalom sziiksegleteihez azzal a cellal, hogy megvaltoztassa a tarsadalom felepiteset, anyagi szerkezetet.





Beruhazasi politika es tartos gazdasagi fejlodes A fejlettseg megvalositott foka 6s a tarsadalom gazdasagi es szocialis szerkezeteben beallt valtozasok alapjan az onigazgatasert vivott hare negyedevszazados evforduloja utan elmondhatjuk, hogy az anyagi es kulturalis elmaradottsag kovetkezmenyeinek felszamolasa es az onigazgatasos szocializmus gazdasagi alapjanak megteremtese a marxista eszm6ken es eszmei allaspontokon alapszik. Jugoszlaviaban egy olyan meretii gazdasagi es tarsadalmi fejlfidesrol beszelhetiink, amelyet mas orszagok 6t-hat evtized alatt ertek csak el. Jugoszlavia nagy gazdasagi fejlodese gyorsabb volt a vilagatlagnal, valamint a fejlett es fejletlen orszagok fejlodesenel is. Ilyen eredmenyeket a gazdasagi fejlettsegben nagy beruhazasi eszkozok nelkiil nem lehetett volna elerni, es akkor sem, ha az anyagiak nem a progressziv erok kezeben lettek volna es nem az igazi helyre utaljak. A gyors tarsadalmi es anyagi elorehaladas pozitivan hatott az osszipar fejlodesere. Mindezek az eredmenyek Jugoszlavia munkasosztalyanak erdemei, amik egyben igazoljak Marx gondolatait. Jugo­ szlavia munkasosztalya elfogadta a marxista eszmeket es kimutatta az on­ igazgatasos szocialista rendszer elonyeit. Marx azt mondta, hogy a szocialista forradalomnak a munkasok szamara teljes mertekben biztositania kell a termelo eszkozok feletti ellenorzest, mikozben a munkasosztaly a munka felszabadulasanak alanya. Ezt Jugoszlaviaban a gyakorlatban is alkalmaztak. A kovetkezo idfiszakban hazanknak oriasi kerdeseket kell megoldania: 1) a gazdasagi bizonytalansag okainak elharitasa, 2) a kihasznalatlan gazdasagok problemajanak megoldasa. A fejlettseg mai foka a munkasosztaly oriasi tapasztalatan, a munkaero gazdagsagan, a szakkader nagy letszaman, az isko­ laztatas fejlett rendszeren, stb. alapszik.

A kovetkezo idoszakban kiilon figyelmet kell szentelni a beruhazasi esz­ kozok befektetesenek, azaz figyelmet kell forditani a gazdasag felhalmozokepessegere, a felhalmozas potforrasainak igenybe vetelere, elsosorban azokat a formakat kell alkalmazni, amelyek a belso tartalekokat esszeriien hasznaljak ki. A polgarok eszkozeit takarekbetet altal kell osszegyiijteni es a felhalmozasra iranyitani, a gazdasag tartalekalapjaira is kiilonos gondot kell forditani. Hogy ezt mind megvalosithassuk, feltetleniil javitani kell a beruhazasok szerkezetet. A fejlodespolitikat a kovetkezo 10—15 evben a beruhazasok egeszen mas szerkezete jellemzi, hiszen ebben az idoszakban a r6gi, visszamaradt szerkezeti problemakat kell megoldani, es uj befekteteseket elvegezni. Ezert sziikseges, hogy a mezogazdasag nyersanyagalapjanak 6s mas kategoriaknak, amelyek hosszabb idore relative nagy beruhazasi eszkozoket kotnek le, kozos hosszutavu fejlesztesi programot hatarozzunk meg, hogy megtalaljuk a legesszeriibb megoldasokat e tevekenysegek fejlodesere. A kovetkez6 idoszakban arra kell torekedni, hogy lerovidiiljon ezeknek az agazatoknak aktivizacios periodusa a beruhazas es a termeles kedvezo viszonyainak letrehozasaban. Hazank hatalmas kihasznalatlan forrasokkal rendelkezik, amelyek teljes gazdasagi valorizacioja jelentos feltetele a gazdasag gyors es osszehangolt fejlodesenek. E feladatok megvalositasaert sok pozitiv lepest tettiink.

Ebbol lathatjuk, hogy a tartos gazdasagi fejlodes legfontosabb eleme a fela­ datok vegrehajtasaban alkalmazott gazdasagossag es esszeriiseg. Ennek a feladatnak nalunk nagy jelentoseget tulajdonitanak, az egesz orszag a gazdasag megszilarditasaert es a gazdalkodas kifizetodottsegeert kiizd. Arra kell torekedni: iigy dolgozzunk, hogy a legnagyobb mertekben hozzajarulhassunk tarsadalmunk stabilizacios intezkedeseihez.

A stabilizacios intezkedeseknek gazdasagi es politikai jelent6segiik van.

Ezert teljes joggal allithatjuk, hogy a mi gazdasagi viselkedesiink politikai tudatunkat fejezi ki. Az egesz tarsadalom a gazdasagi stabilizaciora torekszik, ez a JKSZ szamara is alapvetS celkitiizes. Minden terviinket tehat, minden penzbeli befektetesiinket at kell jarnia a gazdasagi stabilizacio szellemenek.

Ez azt jelenti, hogy minden dinart esszeriien es tervszeriien kell felhasznalni.

Hogy esszerii gazdasagot valositsunk meg mindeniitt, minden dinart szamon kell tartani. A jol felallitott es jol iranyitott szisztematikus megoldasok alapfeltetelet kepezik ennek. Ugy veljiik, hogy ez most kulcskerdesnek szamit nalunk es ezert fontos a jovobeni tervezesiinket iigy beallitani, hogy a penziigyi mutatok jelezzek a fogyasztas minden formajat. Alaposabban fel kell dolgozni a penzbeni eszkozok koltsegmutatoit, hogy az osszesito szamlakon aztan fel tudjuk merni milyen mertekben voltunk gazdasagosak. Semmikeppen sem volna szabad az ev vegeig varni es csak akkor megallapitani hogyan hasznaltuk fel az egyes eszkozoket, es mit ertiink el altaluk. A beruhazasi eszkozok befektetesi folyamatat tervszeruen kell elemezni.

Penziigyi es kolcsonpolitika es a tartos gazdasagi fejl6des Egyreszt hogy a tarsadalmi ujratermeles es az elosztas folyamatat megfelel6 mennyisegu penzzel lathassuk el, masreszt hogy kompenzaljuk a bankhazakon kiviili penzre valo hatasokat, egesz sor penz- es kolcsoniigyi intezkedest kell vegrehajtani. Ezek osszessege kepezi a monetaris- es kolcsonpolitikat. Az intezkedeseknek olyan tenyezokbol kell eredniuk, amelyeknek hatasuk van a penzre. Ebben az ertelemben a politika az egyes gazdasagi celok megvalositasahoz sziikseges intezkedesek osszeget jelenti. A penziigyi es kolcsonpoliti­ kat elsosorban a tarsadalmi-gazdasagi rendszer hatarozza meg, de mas tenyezok is kihatnak ra, pi. anyagi, tortenelmi stb. sajatossagok. Marx az atmeneti idoszak kolcsonrendszererol azt allitotta, hogy a kolcsonrendszer a tokes termelesi modbol a tarsult munka termelesi modjaba valo atmenetben hatasos emeltyukent szerepel, de megis a termeles modjanak tobb mas szerves fiiggvenyevel egyiitt hat.

A jugoszlav penziigyi- es kolcsonpolitika celja, penzegysegtink hazai is kiilfoldi ertekenek biztositasa valamint a devizaarfolyam rogzitese. Ebben az ertelemben penziigyi es kolcsonpolitikank nagy 6refesziteseket tesz, hogy biztositsa az osszfogyasztas optimalis nivojat. A penz a gazdasagi eletben betoltott szerepet Marx vilagosan megmagyarazta. Marx ujratermelesi elmeletebol kovetkezik penzelmelete is. A penzzel kapcsolatos problemak ossze vannak kotve az ujratermeles problemaival. A penzt es a penz forgasat realis gazdasagi mozgasok hatarozzak meg, megis a penznek meghatarozott onallosaga van. A penz osszefoglalja a fennallo viszonyokat 6s hat rajuk.

Marx rendszer£ben a penztenyez6nek els6sorban megengedo szerepe van, letezese elengedhetetlen, hiszen nelkiile egyes viszonyok nem jutnanak ki­ fejezesre. Marx ujratermeleserol szolo elmeletebol vilagosan kitiinik, hogy nem elegendo meghatarozott hasznalati eszkozokkel rendelkezni, sziikseges, hogy azok, akik szuks6gleteinek kielegiiesere szolgalnak, ezek a hasznalati ertekek, penzeszkozokkel rendelkezzenek. Ugyanigy forditva, nem elegendo penzeszkozokkel rendelkezni, sziikseges, hogy megfelelo hasznalati ertekek is elo legyenek allitva. Marx tehat a termeles es az elosztas realis viszonyaibol szarmaztatja a gazdasagi mozgasok, sot az arvaltozasok okait is. A penziigyi politikat es a penzmozgasokat tehat alapjaban veve a tarsadalmi termelesben 6s elosztasban vegbemeno realis mozgasok hatarozzak meg. Marx magyarazata, miszerint a felbomlott egyensiily a termeles valamint a szemelyi fogyasztas es felhalmozas kozott levo felosztas viszonyabol ered, nem vonja ketsegbe a politika jelentoseget. Ezert ki kell hangsulyozni, hogy Marxnal a penztenyezo nem csak mint „engedmenyezo" tenyezo szerepel, annal

tobb. Marx azt a tenyezot iigy allitja be, mint amely erosen hat minden viszonyra a gazdasagban. Marx igy elemezte a penz hatasat a felbomlott egyensulyra:

„Minthogy a termelot6ke elemeit folyton elvonjak a piacrol es helyettiik csak penzegyenerteket dobnak piacra, n6 a fizetokepes kereslet, anelkiil, hogy sajat maga a kinalat barmifele elemet szolgalhatna. Ezert mind a letfenntartasi eszkozok, mind a termelesi anyagok ara emelkedik."

Az arutermelesben az aruban megtestestilt munka tarsadalmi jelleget kap.

A munka tarsadalmi jellege az aru araban jut kifejezesre. Az aruk arainak realizalasahoz meghatarozott mennyisegii penzre van szukseg. A forgalmi eszkozkent funkcionalo penz tomege kisebb vagy nagyobb nagysag lehet.



Pages:   || 2 | 3 |


Similar works:

«Universität Vechta Kulturwissenschaften Kommentare zu den Lehrveranstaltungen im Wintersemester 2015/16 Stand: 7. September 2015 Lehrveranstaltungen im Wintersemester 2015/16 Bachelorstudiengang Modul KW-1: Einführung in Geistesund Kulturwissenschaftliche Grundlagen Modulteil KW-1.1: Einführung in die Kulturwissenschaften Prof. Dr. Gabriele Dürbeck: Einführung in die Kulturwissenschaften Do 12–14 24011 N 08 Beginn: 22. Oktober 2015 Die Einführung ist gegliedert in drei Modulteile, die...»

«Political Psychology, Vol. 26, No. 3, 2005 Civic Education in Post-Apartheid South Africa: Alternative Paths to the Development of Political Knowledge and Democratic Values Steven E. Finkel University of Virginia Howard R. Ernst U.S. Naval Academy Despite the proliferation of civic education programs in the emerging democracies of Latin America, Africa, and Eastern Europe, there have been few recent evaluations of the effectiveness of civics instruction in achieving changes in democratic...»

«Opening Up the Cuebox: A Developmental Perspective Dissertation zur Erlangung des akademischen Grades doctor rerum naturalium (Dr. rer. nat.) im Fach Psychologie eingereicht an der Mathematisch-Naturwissenschaftlichen Fakultät II der Humboldt Universität zu Berlin von Dottore Magistrale in Filosofia, Azzurra Ruggeri Präsident der Humboldt-Universität zu Berlin Prof. Dr. Jan-Hendrik Olbertz Dekan der Mathematisch-Naturwissenschaftlichen Fakultät II Prof. Dr. Elmar Kulke Gutachter 1. Prof....»

«Diplomarbeit Titel der Diplomarbeit Untersuchung zur Bedeutung der elterlichen Mentalisierungsfähigkeit und der Bindungssicherheit des Kindes für die Entwicklung der Theory of Mind und der Reflexiven Kompetenz von Kindern im Vorschulalter. Verfasserin Lisa Müller Angestrebter akademischer Grad Magistra der Naturwissenschaften (Mag. rer. nat.) Wien, am 06.03.2013 Studienkennzahl lt. Studienblatt: A298 Studienrichtung lt. Studienblatt: Psychologie Betreuerin: ao. Univ.-Prof. Dr. Mag. Ulrike...»

«Mitt. Math. Ges. Hamburg 34 (2014), 21–32 Informationssicherheit und technischer Datenschutz durch verteilte Systeme Hannes Federrath Zusammenfassung Als Schutzziele für die Sicherheit von informationstechnischen Systemen gelten seit mindestens 30 Jahren Vertraulichkeit, Integrität und Verfügbarkeit. Moderne Verfahren der Informationssicherheit sind – ebenso wie die Kommunikationssysteme selbst – heute meist als verteilte Systeme ausgestaltet. Verteiltheit bedeutet einerseits...»

«UNDERSTANDING LEISURE IN THE LIVES OF OLDER WOMEN WITH INTELLECTUAL DISABILITIES Erika Bockstael, Olympic Aid Michael J. Mahon, University of Alberta Women with disabilities have numerous challenges to overcome. In seemingly every facet of life, women with disabilities face greater adversity as compared to men and women without disabilities, and men with disabilities. They are employed less, earn less when employed, are married less often, and are more often divorced (Sands & Kozleski, 1994;...»

«i Characterising the cleaning behaviour of brewery foulants. To minimise the Cost of Cleaning In Place Operations. by Kylee Rebecca Goode A thesis submitted in partial fulfilment for the degree of Doctor of Engineering in the college of Engineering and Physical Sciences School of Chemical Engineering August 2012 i University of Birmingham Research Archive e-theses repository This unpublished thesis/dissertation is copyright of the author and/or third parties. The intellectual property rights of...»

«PROOF Contents Acknowledgements ix Notes on Contributors xii Introduction 1 Understanding Tragedy and Understanding International Relations 1 Toni Erskine and Richard Ned Lebow Part I Recovering the Tragic Dimension of International Relations 2 Tragedy, Ethics and International Relations 21 Mervyn Frost 3 Tragedy, Progress and the International Order 44 James Mayall 4 Tragedy or Scepticism? Defending the Anti-Pelagian Mind in World Politics 53 Nicholas Rengger 5 Tragedy, Politics and Political...»

«This thesis has been submitted in fulfilment of the requirements for a postgraduate degree (e.g. PhD, MPhil, DClinPsychol) at the University of Edinburgh. Please note the following terms and conditions of use: • This work is protected by copyright and other intellectual property rights, which are retained by the thesis author, unless otherwise stated.• A copy can be downloaded for personal non-commercial research or study, without prior permission or charge. • This thesis cannot be...»

«AuthorMichel Renouard Chapter XXXIV Indo-English literature Since the end of the 16th century, even before the arrival of the first East India Company steamer in 1608, there were traders and English missionaries in India. Some missionaries got into the study of the country’s languages. Some of them like Father Thomas Stevens, an English Jesuit who had come to India in 1579, became vernacular writers. One must wait until the beginning of the 19th century to see Indian intellectuals take the...»

«Walden University COLLEGE OF SOCIAL AND BEHAVIORAL SCIENCES This is to certify that the doctoral dissertation by Brigit Olsen has been found to be complete and satisfactory in all respects, and that any and all revisions required by the review committee have been made. Review Committee Dr. Thomas Diamond, Committee Chairperson, Psychology Faculty Dr. James Carroll, Committee Member, Psychology Faculty Dr. Peter Manzi, Committee Member, Psychology Faculty Dr. Richard Thomlinson, University...»

«SE Sozialpädagogische Arbeit mit unbegleiteten Flüchtlingsjugendlichen WS 2004/05 Mag. Irene MESSINGER Bildung und Arbeit im Problemfeld unbegleiteter minderjähriger Flüchtlinge Seminararbeit Andrea BURDIS 0200144 A 057 122; A 297 INHALTSANGABE VORWORTPersönlicher Zugang zum Thema 1. EINLEITUNG 2. Definition des Begriffes: unbegleiteter minderjähriger Flüchtling 2.1 Der Begriff: JUGEND 2.2 Die Begriffe: FLÜCHTLING und ASYLWERBER.5 2.2 Resümee 3. Die LEBENSWELT VON UMF IN ÖSTERREICH...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.