WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 |

«EMLÉKEZÉS A MINDVÉGIG DERÜLÁTÓ BARÁTRA, ELVTÁRSRA 1941. NOVEMBER 18. Mayer Ottmárt, A HlD főszerkesztőjét 1937 nyara elején ismer­ tem ...»

-- [ Page 1 ] --

Steinfeld Sándor

EMLÉKEZÉS A MINDVÉGIG DERÜLÁTÓ BARÁTRA,

ELVTÁRSRA

1941. NOVEMBER 18.

Mayer Ottmárt, A HlD főszerkesztőjét 1937 nyara elején ismer­

tem meg. Emlékszem, első beszélgetéseink állandóan arra késztet­

tek, hogy gondolkodjam — nem azon, amit mondott, m e r t az a véle­

ményemmel szinte hajszálra egyezett, hanem — azon, ahogyan

mondta, kifejezésein. Az elején úgy gondoltam: a börtön levegőjét és szótárát túlságosan magamba szívtam és ezért tűnik a beszéde szokatlannak, amit használ, a hang újnak. Ahogyan azután m a g a m ­ ban elemeztem ezt a lelkes fiatalembert, rájöttem: mondanivalója nagyon is emberien hangzik. Hiányzik belőle a sok „forradalmi köz­

hely", amely, minket „öregeket" annyira jellemzett. Megállapítottam:

alig van rajta ideológiai tojáshéj, amely sokunkun életünk végéig (úgy tartjuk) ott díszeleg, valójában szemetszúróan otrombáskodik.

A későbbi barátkozás és közös m u n k a során azt is leszögeztem, hogy marxista iskolázottsága kevésbé olyan rétegezett, mint, ahogyan azt, amíg csak olvastam írásait, föltételeztem. Persze nem ült börtön­ ben, nem volt alkalma úgy és olyan rendszeresen tanulni, mint an­ nak, akit a monarchofasiszta diktatúra fegyházba zárt. A csak a gya­ korlati életben küzdő forradalmár képzettségét féllegális, illegális tanfolyamokon szerezte, olvasással bővítette és vitákban kristályosí­ totta.

A harmincas évek elején a mozgalom fölismerte és elfogadta a professzionalista forradalmárról szóló lenini tétel igazságát és he­ lyénvalóságát. Ezért igyekezett a helyi vezetőknek olyan életkörül­ ményeket biztosítani, hogy idejüket, munkásságukat minél inkább a politikai célnak szentelhessék. És Mayer Ottmárral is ez volt az eset. 1937 végén a HlD szerkesztő bizottsága alkalmazta és ezzel addigi kenyérkereseti módjától fölmentette. Ez a lépés Ottmár éle­ tében, a HÍD fejlődésében egyaránt döntő fontosságú volt. És végül, de nem utolsó sorban a mozgalom további kibontakozásában is.

1941. november 18-ának szürkülő délutánján a harminc éves Mayer Ottmár a bitófa alatt egy, a kürtösök által túlharsogott és a torkába fullasztott kiáltással minden bizonnyal a magyar szabadságot akarta éltetni. Az élettől búcsúzott, a harctól, mindentől, ami neki drága volt.

Ki volt ez az ember? Ki volt ez a magas, sötétszőke, kékszemű, mosolygós tekintetű, megnyerő hangú, kedves modorú, a legrejtet­ tebb összefüggéseket is gyorsan fölfedő, acél logikájú, csiszolt eszű harcosa az északbácskai városnak, amely ennek a vidéknek a bátor vezetők sorát adta? Ki volt ez a kommunista, akinek közülünk legidegenebb volt a skatulya, a sablon, a szólam? Ki volt ez a minden erényével és hibájával egyetemben nagyszerű ember, aki rövid pár év alatt vált párttagból kerületi titkárrá, közlegényből törzstisztté?

Milyen képességek és körülmények formálták azzá, amivé fejlődött?

Hogyan formálódott a királyi Jugoszláviában ez a m á r kisebbségi mivoltánál fogva is másodrendű, háttérbe szorított polgár?

Tudvalevően Ottmárt kitűnő osztályzattal befejezett középisko­ lája u t á n anyagi körülményeinek erőszaka a továbbtanulásra képte­ lenné nyomorította. Ezért Pestre vándorolt, ahol valamiféle ösztön­ díjat remélt. Á m ez az elképzelés füstbe ment. Hazajött, itt tengettlengett egy ideig. Majd, n e m tudni kinek bíztatására, reformátussá lett és beiratkozott Kolozsvárott a teológiai főiskolára. Ez teljes el­ látást jelentett. Ám, valószínűleg összekülönbözött a minden bizony­ nyal vastagnyakú szabályzattal-házirenddel és azok vaskalapos k é p ­ viselőivel és ismét — ezúttal véglegesen — itt van Szabadkán, ahol egy gyerekkori pajtásánál rádiószakmát tanul, majd édesapja segít­ ségével terménykereskedői hivatalnok lesz.

Innen kerül a H l D élére, válik a mozgalom élharcosává és az marad rövid élete végéig. Bámulatos ez a tucatnyi évi pályafutás és még mielőtt a boncolgatásba belemerülnénk, máris tudjuk, hogy a körülményeknek és az emberi képességeknek tragédiaszerű össze­ játszásával állunk szemben.

Az értelmiségi ember jellemének kialakulása szinte kibogoz­ hatatlanul összetett folyamat. És ha az illető olyan forradalmár, aki elfogadta a közmondássá vált m a r x i tételt, hogy a világot nem elég magyarázni és nem is magyarázni kell, h a n e m a fejlődésben egyet lépve előre, szükségessé vált azt gyökeresen megváltoztatni, ak­ kor ennek a föladatnak részletes megfejtése óriási fölkészültséget igényel. Bevallom, ezzel n e m rendelkezem. Megelégszem azzal, ha sikerül az olvasó elé vetíteni bizonyos életföltételeket, amelyekben, akkor a húszas évek végétől 1941 őszéig fejlődött a mozgalom és ha r á m u t a t h a t o k egyes hajtóerőre, amely O t t m á r t az élre lendítette.

Hangsúlyozzuk, nemcsak a magyar kisebbség ügyének élére. K e r ü ­ leti titkár volt! A véget ismerjük. Az első csatavesztés során az el­ lenség karmaiba került.





A rövidke harminc évet élt Mayer Ottmár 1911. november 11-én született Temesvárott. A horthy-fasiszta vérebek 1941 szeptember közepén szabadságától és november 18-án életétől fosztják meg. A munkásmozgalomban 1933—34 telén jelentkezik.

Erről a mozzanatról több, akkori aktivistát megszólaltattam. A közöltek alapján megkísérlem a történés menetét fölidézni.

A télben jól esett a munkásotthon meleg kályhái körül ülni és beszélgetni. És, ahogyan a keletkező és megvalósított akciók gyara­ podtak, nőtt a tagság száma is a szakszervezetekben. Az ilyen „kan­ dalló előtti" beszélgetésekből gyakran parázs viták fejlődtek. A kér­ dések „átölelték az egész világmindenséget". Kezdetben a beszélgeté­ sek teljesen spontán alakultak. Később érezhetővé vált — írja Kis Flórián — egy föltétlenül beavatott kéznek az irányítása. Ezek a nyílt tárgyalások nagyon népszerűkké váltak. Sokan éppen miattuk jöttek „be" a szakszervezetbe. (Később, azután ottmaradtak.) És a csopor­ tok is szerveződtek. És mindig akadt, aki a beszélgetésben a szót vit­ te, aki vezette a tárgyalást. Világos, nagyon is szükséges volt az elő­ vigyázat, nehogy a „kamarabeliek" (értsd: a rendőrség h ű szövetsé­ gesei, a magukat szociáldemokratáknak tituláló, munkáskamarai al­ kalmazottak) neszét vegyék a „kommunista a k n a m u n k á n a k " és köz­ belépjenek. Persze nem az érv erejével, h a n e m a rendőrségi erőszak érvényesítésével. Később, ahogyan a baloldal számszerinti és eszmei

befolyása erősödött, a föllépés is nyíltabbá vált. A Mayer Ottmárral való megismerkedéséről Kis Flórián a következőket írja:

„Az ó év vége—új év eleje lehetett, amikor egy ilyen b e ­ szélgető csoporthoz csatlakoztam. Szembe t ű n t egy fiatal, szőke, nagyon jóképű, mosolygós fiatalember, akinek érvelése, okfej­ tése fantasztikusan egyezett az én — abban a pillanatban, még nem nyilvánított — véleményemmel. Laták Pistától megkérdez­ tem: ki ez a legény? Azt válaszolta, hogy a jeles műkedvelő színésznek-rendezőnek Mayer Bélának a fia, Ottmár."

Az összebarátkozás gyorsan történt. A közös vélemény egységes frontot kovácsolt. És O t t m á r nemsokára a munkásmozgalmi ifjúság­ nak jeles tagja lett. Közben a Népkörben működött, a KIE-ben (Ke­ resztyén Ifjúsági Egyesület), amely városunkban csöppet sem volt hitbuzgalmi alakulat, h a n e m a baloldali ifjúság egyik tribünje. Mind­ erre lehetőséget a református egyházközösség akkori lelkésze Kek Zsigmond és munkássága nyújtott. Kis Flórián minderről Laták r é ­ vén értesült. És lassan kialakult egy bensőséges baráti hármas. És amikor 1934 n y a r á n a munkásotthon az addiginál nagyobb helyiség­ be költözött, lehetőség nyílt a k u l t ú r m u n k a kiszélesítésére. Ehhez vezetőbizottságot szerveztek, amelyen belül tömörült a m u n k á s kul­ t ú r a aktivistáinak színe-java. A legkiemelkedőbbek voltak: Kauf­ m a n Andor, Kovács János (Apuci), Lajco Lendvai, Laták István, Lukács Gyula, Svetozar Malusev, Mayer Ottmár, Szabó Géza, Tarkői Márton és Zárics Ágnes. A munkásotthonbeli előadások tartására megnyertek jónéhány helybeli egyetemi tanárt. Részben ezek révén, részben más kapcsolatok segítségével Belgrádból, Zágrábból jöttek előadók, a szóbanforgó témák kiváló szakemberei. Ez a m u n k a a n y nyira kiszélesült, hogy valóságos szabad-egyetemmé terebélyesedett az egykori kályhák köré csoportosult tere-fere.

Ottmár későbbi (NÉPSZAVA-beli) szereplését Kis Flórián is­ merte. Tudott a Cseh Károly szervezte vitákról, amelyekben O t t m á r „térdig állt a vérben". Amikor később Ottmár a H l D főszerkesztője lett, arról tőle magától értesült. Éspedig oly módon, hogy egy szép napon megkérte, n e csak a KORUNK-nak írjon, de a HlD-nak is.* Így lett Ottmár az ő névadó komája.** Akivel csak Ottmárról beszéltem, mindenki hangsúlyozta, hogy bámulatos gyorsan megnyerte az emberek szeretetét. Mindig mo­ solygott, jőízűket nevetett. Sohasem volt leereszkedő, hamisan bi­ zalmas. Mindenkivel gyorsan és egyszerűen értett szót. Előadásai vi­

lágosak, meggyőzőek voltak. Egyes elvtársaktól hallottam:

„Olyan tisztán, érthetően magyarázta a legbonyolultabb folyamatokat is, hogy a végén csodálkoztunk: hogyan is nem értettük meg még előbb, amikor mindez, egyik a másikból olyan világosan következik?" Jóllehet mindenki tisztelettel nézett föl rá, nem volt „vezető".

Elsősorban emberiességét becsülték, eszét, tudását, szolgálatkész­ ségét, higgadtságát. A derűlátás alapvető jellemvonásai közé tar­ tozott.

Amint látjuk, az erre az időre vonatkozó visszaemlékezések olyan Mayer Ottmárt állítanak elénk, aki csekélynek semmiesetre sem ne­ vezhető marxista, elméleti tudással rendelkezik. Tudnunk kell, hogy Malusevnek, aki géplakatosból vált szakszervezeti vezetővé, szakem­ berré, könyvelővé, újságíróvá, szerkesztővé, m á r akkor is tekinté­ lyes és alapos volt az elméleti fölkészültsége. Lehetséges volt, hogy egy „írástudatlan"-nal is „egy nyelven" beszéljen, ha az saját eszé­ ből fején találta a szöget. Ám az ilyesmi a „megesett" kategóriába tartozott. Hogy ő valakinek a véleményével nem egy gyakorlati kér­ désben, h a n e m egy fejtegetésben egyezzék, azonosulj ék, az csak meg­ felelő elméleti rostálás u t á n történhetett meg. És az ilyen beszélge­ tésekben jobban fölmérte az illetőt (persze annak sejtelme sem volt arról, hogy ő most vizsgázik) mint az ma az egyetemi fölvételi vizs­ gákon történik.

De a tudásnak ezt a fokát Ottmár nem szerezhette a gimnázium­ ban és odahaza sem. És az önképzés sem adott erre lehetőséget, kü­ lönösen, ha tudjuk, hogy erre n e m állott rendelkezésére az évek hosszú sora. Azidőtájt a marxista-leninista tudást nem tanították nyilvános tanfolyamokon, iskolákban, stb. Titkos összejöveteleken hangzottak el az előadások, a tilos témák és betiltott könyvek m a ­ gyarázata. Csakis ez volt a módja, hogy börtönön kívül képezze m a ­ gát az elégedetlen ember, aki a forradalom útján elindult.

Nos, Szabadkán — úgyszólván —• minden időben működött n é ­ hány ilyen „tanfolyam". Á harmincas évek elejétől kezdve pedig egyre több. A munkásotthonban folyó m u n k á t — jobban mondva annak körvonalait láttuk. Ám Ottmár, m á r — hogy úgy mondjuk — kész emberként került ide, akinek továbbképzése a gyakorlati m u n A KORUNK a két háború között Kolozsvárott megjelenő, n a g y t e k i n ­ télyű, baloldali folyóirat volt.

** Kis Flórián Svetozar Malusev írói neve.

kában folyt és fölkészültségét a gyakorlati m u n k á b a n szerzett ta­ pasztalatai gyarapították. Az így egyre terebélyesebbé vált tudással még eredményesebben oldotta meg a föladatokat. De hogyan jutott idáig? Ki segítette? Ki vezette be az első csoportba? Mikor nyil­ vánult meg benne az elégedetlenség az értelem vonalán? E kérdé­ sekre föltétlenül válaszolnunk kell.

A fasizálódó Jugoszláviában csak jóbarátban lehetett egy fiatal értelmiséginek akkora bizalma, hogy kövesse egy ilyen csoportos összejövetelre, értekezletre és annak lelkes tagjává váljék. Ez a fo­ lyamat nem lehetett valamiféle „fölsőbb sugallat" eredménye.

• ! !• ' "1 !

Ottmárnak volt két gyerekkori pajtása. Az egyikkel, Jancsó Ká­ rollyal, ez a viszony, mivel nem politizálódott, megmaradt, de meg­ rekedt azon a fokon, ahol a kapcsolat zavartalanul fönnáll. Aki előbbrement — esetünkben Ottmár — látván pajtásának részben társa­ dalmi helyzetéből fakadó kötöttségét (önálló iparossá vált) nem fe­ szegette a húrt, h a n e m tovább haladt a maga útján nem megszakítva az összeköttetést sem. Később, amikor segítségre volt szüksége, ez a régi jópajtás többet kockáztatott, mint tőle Ottmár elvárta.

Aki a munkásmozgalom felé hídul szolgált, az a másik volt: Simokovics Rókus, a mozgalom későbbi J i m m y Higginse*, a mindenre kész, lankadatlan harcos, az odaadó elvtárs és barát.

Három legénypalánta vetődött össze Palicson a főbejárat körül.

Egyikük (Rókus) újságot árult, a másik kettő osztálytárs. Összeis­ merkedtek: a féllábára sánta rikkancs és a két „úrifiú". Hamar jópajtások lettek. A két diák Rókustól detektívregényeket kapott. Éle­ tükben ez volt az első, iskolán kívüli olvasmány. Később Rókus könyvkötészeti tanonc lett. Karcsit apja a postához adta „inas"-nak.



Pages:   || 2 | 3 |


Similar works:

«Diplomarbeit Titel der Diplomarbeit Untersuchung zur Bedeutung der elterlichen Mentalisierungsfähigkeit und der Bindungssicherheit des Kindes für die Entwicklung der Theory of Mind und der Reflexiven Kompetenz von Kindern im Vorschulalter. Verfasserin Lisa Müller Angestrebter akademischer Grad Magistra der Naturwissenschaften (Mag. rer. nat.) Wien, am 06.03.2013 Studienkennzahl lt. Studienblatt: A298 Studienrichtung lt. Studienblatt: Psychologie Betreuerin: ao. Univ.-Prof. Dr. Mag. Ulrike...»

«The Death of Klinghoffer (1990) John Adams Libretto by Alice Goodman Prologue, Scene 1 CHORUS OF EXILED PALESTINIANS My father's house was razed In nineteen forty-eight When the Israelis passed Over our street. The house was built of stone With a courtyard inside Where, on a hot day, one Could sit in shade Under a tree, and have A glass of something cool. Coolness rose like a wave From our pure well. No one was turned away. The doorstep had worn down: I see in my mind's eye A crescent moon. Of...»

«Robert Korfhage, one of the intellectual fathers of the visual information retrieval effort in both Europe and North America, contributed this bibliography to a forthcoming Perspectives issue of Journal of the American Society for Information Science (JASIS) on Visual Information Retrieval Interfaces. John Wiley, the JASIS publisher, has graciously permitted the bibliography to be reprinted at this site. The bibliography is comprehensive for all work in this field c. 1997, 1998. Such documents...»

«101 Tips ForTraveling On A Budget Brought to you by: ******* http://www.angeltravel.com A COUPLE OF TRAVEL QUOTES TO GET US STARTED. Own only what you can. Always carry with you: know languages, know countries, and know people. Let your memory be your travel bag. Alexander Solzhenitsyn (Russian novelist, Nobel Prize for Literature (1970), b.1918) Nothing so liberalizes a man and expands the kindly instincts that nature put in him as travel and contact with many kind of people Mark Twain...»

«Jahrgangsstufen 11 / 12 Jahrgangsstufen Mit der gestiegenen geistigen Leistungsfähigkeit in den letzten beiden Jahrgangsstufen am Gymnasium geht bei den meisten Schülern ein zunehmend selbständigeres Denken und Arbeiten sowie ein zielgerichteteres und verantwortungsbewussteres Handeln einher. In diesem Zusammenhang kristallisiert sich bei ihnen eine große Bereitschaft und Offenheit heraus für psychologische und philosophische Fragen, die das Selbstund Weltverständnis betreffen. Sie...»

«Der Expressionismus (ca. von 1910 bis 1925) Allgemeines/Charakteristik/Kennzeichen Expressionismus bedeutet Ausdruckskunst der Innenwelt, d.h. innerlich gesehene Wahrheiten und Erlebnisse werden dargestellt. Der visionäre Sturm des Expressionismus war nur in Deutschland und Österreich verbreitet. In ihm stand das innere Erlebnis über dem äußeren Geschehen geistige und seelische Kräfte traten in den Vordergrund. Die expressionistischen Ideale richteten sich gegen Autorität,...»

«e-Journal PROBLEME DER INTROSPEKTION AN DER SCHNITTSTELLE Philosophie der ZWISCHEN ANALYTISCHER PHILOSOPHIE UND NEUROPHILOSOPHIE Psychologie von Oliver Grimm (Mannheim) Einleitung: Introspektion an der Schnittstelle von Neurowissenschaft und Philosophie Weshalb ist eine Betrachtung des Begriffs der Introspektion in den Neurowissenschaften interessant? Noch zu Anfang der Neuzeit wurde die Introspektion als selbstverständliches Werkzeug der Philosophie gesehen. So waren etwa Locke und Hume neben...»

«FOUR MAGICAL AND CHRISTIAN AMULETS * H. Gitler Man has always searched for a medium to resolve phenomena which he did not understand. His fear of the unknown was so strong that there was no formal objection to the use of deities of other religions (syncretism)1 when they offered hope in solving his problems. These ideas became universally popular after the campaigns of Alexander the Great to the East which acquainted the Greek world with the principal religions of the conquered area. The first...»

«Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/1. (2011) pp. 7–22 A. H. M. JONES ÉS AZ ÉSZAK-AFRIKAI AGRI DESERTI BODA ÁRPÁD∗ Az elmúlt évszázad során a Római Birodalom bukását vizsgáló történészek a IV–V. századi gazdasági hanyatlás egyik fő okát a népesség számának általános hanyatlásában jelölték meg. Rostovtzeff a népesség csökkenést olyan mértékűnek találta, hogy a diocletianusi adórendszer egyes elemei közül is inkább a munkaerőre...»

«United Kingdom Royaume–Uni Vereinigtes Königreich Report Q194 in the name of the United Kingdom Group by Stephen BENNET, Daniel BROOK, Trevor COOK, Barbara COOKSON, Ian COATES, Michael EDENBOROUGH, Paul HARRIS, Nicholas MACFARLANE, Richard MILLER, Gareth MORGAN, Ben CLOSSICK THOMSON, James TUMBRIDGE, Jan VLECK, Richard WILLOUGHBY The Impact of Co–Ownership of Intellectual Property Rights on their Exploitation Questions I) The current substantive law 1) Groups are invited to indicate...»

«Diplomarbeit Titel der Arbeit Lehrererwartungen – Schülerleistungen: Gibt es einen Zusammenhang? Verfasserin Madeleine Scholze Angestrebter akademischer Grad Magistra der Naturwissenschaften (Maga. rer. nat.) Wien, im März 2010 Studienkennzahl: 298 Studienrichtung: Psychologie Betreuer: Ao. Univ.-Prof. Dr. Alfred Schabmann Danksagung Vorab möchte ich mich bei all jenen bedanken, die mich beim Verfassen dieser Arbeit und während meines Studiums unterstützten. Zu allererst bedanke ich mich...»

«European Journal of Research in Social Sciences Vol. 2 No. 4, 2014 ISSN 2056-5429 ASPECTS OF DIGLOSSIC CODE SWITCHING SITUATIONS: A SOCIOLINGUISTIC INTERPRETATION Hayet BAGUI Naama University ALGERIA ABSTRACT Code switching, a type of discourse that occurs as a natural outcome of language contact, has attracted linguists‟ attention and been studied from a variety of perspectives. Scholars do not seem to share a single definition of the concept, and this is perhaps inevitable, given the...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.