WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 |

«Az elmúlt évszázad során a Római Birodalom bukását vizsgáló történészek a IV–V. századi gazdasági hanyatlás egyik fő okát a ...»

-- [ Page 1 ] --

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIX/1. (2011) pp. 7–22

A. H. M. JONES ÉS AZ ÉSZAK-AFRIKAI AGRI DESERTI

BODA ÁRPÁD∗

Az elmúlt évszázad során a Római Birodalom bukását vizsgáló történészek a

IV–V. századi gazdasági hanyatlás egyik fő okát a népesség számának általános

hanyatlásában jelölték meg. Rostovtzeff a népesség csökkenést olyan mértékűnek találta, hogy a diocletianusi adórendszer egyes elemei közül is inkább a

munkaerőre helyezte a hangsúlyt: „A birodalom fokozatos elnéptelenedése, de különösen a földművelő parasztság létszámának csökkenése okozta, hogy az adóegységet nem is annyira iugum, mint inkább a capita alkotta.”1 Az elnéptelenedés logikus következménye volt aztán, hogy a mind csekélyebb számú birtokos egyre több megművelt földet hagyott parlagon, rohamosan nőtt az elhagyott földek, az ún. „agri desertik” mennyisége, ami természetszerűen az állami adóbevételek visszaesését és a birodalom pénzügyi megroppanását hozta maga után.

E nézetek olyan széles körben váltak elfogadottá a történészek között, hogy Bryan Ward-Perkins The Cambridge Ancient History XIV. kötetében már a korábbi szerzőkre vonatkozó konkrét hivatkozás nélkül is így összegezhette a kialakult álláspontot: „(A történészek) a népesség nagyfokú hanyatlását gyakran tartották a késő római és a posztrómai világ gazdasági hanyatlása egyik jelentős okának”.2 Peter Heater szerint ezt az általános vélekedést alátámasztani látszottak a kor azon jogi rendelkezései is, amelyek azt a törekvést tükrözték, hogy helyhez kössék colonusokat, továbbá azok az adójegyzékek is, amelyek például 422-ben a római Afrika területén mintegy 3000 négyzetmérföldnyi, hatalmas területet „agri desertiként”, vagyis elhagyott földként tüntettek fel.3 E mérhetetlen mennyiségű elhagyott észak-afrikai termőföldre történő hivatkozás olyannyira általánossá vált, hogy az itt elfekvő császári birtokok elnép DR. BODA ÁRPÁD Miskolcon élő jogász, történész.

E-mail: boda.arpad@gmail.com Michael ROSTOVTZEFF, The Social and Economic History of the Roman Empire, Oxford, Oxford University Press, 1957, I, 519.

Averil CAMERON, Bryan WARD-PERKINS, Michael WITHBY, Cambridge Ancient

History XIV., Cambridge, Cambridge University Press, 2000, 388 (a továbbiakban:

Cambridge Ancient History XIV).

Peter HEATHER, The Fall of the Roman Empire, London, Pan McMillan Ltd., 2006, 112.

Boda Árpád telenedése, a mezőgazdasági tevékenység összeomlása gyakorlatilag a történelmi „tényanyag” része lett. Ezt a fent idézett adatot ma már a történelmi munkák százai tartalmazzák, az erre történő utalások száma pedig jószerivel megbecsülhetetlen. Az idézetek jegyzékének tanulmányozás alapján azonban kiderül, hogy e számtalan hivatkozás legvégső forrása egységesen A. H. M. Jones 1964-ban kiadott hatalmas műve, a „The Later Roman Empire, 284–602. A Social, Economic and Administrative Survey”, amelyben Jones a Codex Theodosianusba 11.28.13. sorszám alatt felvett, Honorius császár által Ravennában 422. február 22-én kibocsátott rendeletből vonta le azt a következtetést, hogy a császári birtokokon ilyen óriási mennyiségű föld művelésével hagytak fel az elnéptelenedés okán. Jones e rendelkezésről szó szerint az alábbiakat írja: „Honorius 422-ben törölte (az adójegyzékből) Byzacena és Africa Proconsularis (tartomány) császári birtokainak elhagyott földjeit. Pontos adatokat adott meg, amelyek megdöbbentőek. Proconsularis provinciában 5700 centuria és 144,5 iugerum volt elhagyva a 9002 centuria és 141 iugerum jó állapotúhoz képes, az arány több, mint egyharmad.

Byzacenában 7615 centuria és 3,5 iugerum volt elhagyva 7460 centuria és 180 iugerum jó állapotúhoz képest:

a földnek több mint fele elhagyott volt.”4 Jones érvelését a történészek sokáig kritika nélkül elfogadták, mert logikailag összekapcsolható volt egyfelől azon esettel, amikor Julianus Apostata 3000 parcella (kleroi) elhagyott földet juttatott Antiocheia városának 363-ban,5 másfelől azon császári rendelkezéssel is, amellyel 395. március 24-én Honorius a Campania területén található 528 042 iugerumnyi elhagyott földre biztosított adómentességet a tartománynak (CTh 11.28.2).

A hatalmas észak-afrikai agri deserti – és általánosságban az agri desertik – vonatkozásában a helyzet mégis egyre ellentmondásosabbá vált az utolsó néhány évtizedben. Egyfelől „tényként” ott volt a Jones által meghatározott hatalmas mennyiségű „elhagyott föld” a császári magánbirtokon, másfelől az a szintén ismert tény, hogy a római Észak-Afrika olyan hatalmas mezőgazdasági termékfelesleget produkált ugyanebben a korban, hogy a helyben állomásozó római katonai alakulatok mellett maga látta el gabonával (és sok más mezőgazdasági termékkel) Róma lakosságát és a császári tisztségviselői kart. (Az egyiptomi gabona felesleget már 330-as évektől Konstantinápoly ellátására irányították át.) Ezen túlmenően az 1950-es évektől a birodalom egykori területének néhány pontján olyan módszeres régészeti feltárások indultak meg, amelyek alapArnold Hugh Martin JONES, The Later Roman Empire 284–602. A Social, Economic and Administrative Survey, Baltimore, Johns Hopkins University Press, 816.





Averil CAMERON, Peter GARNSEY, Cambridge Ancient History XIII, Cambridge, Cambridge University Press, 2000, 281 (a továbbiakban: Cambridge Ancient History XIII).

A. H. M. Jones és az észak-afrikai agri deserti 9 jaiban kérdőjelezték meg az általános elnéptelenedés tézisét. Ahogy azt Pether Heater sajátos angol humorral megfogalmazta: „Ebbe a (korábbi) boldog egyetértésbe hatalmas bombát robbantott az 50-es évek vége felé egy francia régész, Georges Tchalenko. Mint nagyon sok forradalmi pillanat esetében, hosszú időt vett igénybe, amíg a bámészkodók megértették, hogy valami földrengető dolognak voltak szemtanú, ám ez a bomba robbanások egész sorozatát indította el.”6 De mit is tett valójában Tchalenko? A francia régész módszeres ásatásokat végzett a mai szír–török határ mentén fekvő hegyvidéki területen, amelyre sokáig úgy tekintettek, mint egy isten háta mögötti, elhagyatott helyre a Római Birodalom határán, ahová a madár se nagyon jár. Tchalenko azonban megdöbbentőHEATHER, i. m., 112.

Boda Árpád en nagy számú késő ókori településre bukkant e napjainkban meglehetősen gyéren lakott térségben. Az általa feltérképezett területen több száz, meglehetős jómódban élő, falusias jellegű ókori település maradványai tárultak fel, amelyek középületei azt sugallták, hogy a döntően mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság messze nem a nyomor szintjén tengette életét, és ez a III–IV. században kezdődő prosperitás legalább az arab hódítás kezdetéig (vagy egy kicsit tovább

is) megmaradt. A térségben Tchalenko által felmért településeket az előző oldalon látható térkép szemlélteti:7

Érdemes megjegyezni, hogy ez a terület éppen azon Antiocheia „hátországa”, ahol a Julianus Apostata által adományozott, korábban már említett elhagyott kleroik feküdtek.

A mai Izraelben, az ókori Palesztina térségében is átfogó régészeti feltárások zajlottak le az utolsó harminc évben, amelyek nem a nagyvárosokra, hanem elsősorban egy 6.000 négyzetkilométer kiterjedésű vidéki területre, illetve annak település szerkezetére koncentrálódtak. A kutatások eredményeit a Hebroni Egyetem Földrajzi Tanszékének tanára, Doron Bar foglalta össze egy 2004-ben megjelent tanulmányában.8 Bár e tanulmányban a települések kor szerinti csoportosítása kissé eltér a nálunk megszokottól, mert ebben a térségben a történészek a helyi szokásoknak megfelelően a Kr. u. 70–324 közötti településeket már késő rómainak, a 324– 641 közöttieket pedig tömör egyszerűséggel bizáncinak tekintik, az adatokat minden nehézség nélkül átszámíthatjuk a nálunk szokásos kronológiai besorolásnak megfelelően oly módon, hogy a Kr. u. 324 utáni településeket tekintjük késő-rómainak, és mellőzzük a bizánci megjelölést. A tanulmány 73–76. oldalán található adatokból kibontakozó kép mindazonáltal megdöbbentő. Az egyszerűbb áttekintés végett a tanulmányban szereplő adatokból általam felállított – és

átszámított – táblázatot itt mutatom be:

Cambridge Ancient History XIV, 329.

Doron BAR, Frontier and Periphery in Late Antique Palestine, Greek, Roman and Byzantine Studies, 44(2004), 69–92.

A. H. M. Jones és az észak-afrikai agri deserti 11

–  –  –

A táblázat adataiból nyilvánvaló, hogy a térségben Kr. u. 324 után jelentős népességnövekedés zajlott, amely szükségképpen erős gazdasági fellendülést tükröz. A terület lakossága sorra kinőtte a régi, majd ezt követően az újabb és még újabb alapítású településeket is, így egyre távolabbi, korábban alig lakott térségekbe költözött át, hogy a római mezőgazdaságban ismert öntözéstechnikai létesítményekkel addig műveletlen földeket is termőre fordítson.

A Földközi-tenger észak-keleti és dél-keleti medencéjében fekvő térségek egyforma gazdasági boomja aligha hagy kétséget afelől, hogy birodalom valamennyi tartományára kiterjedő általános elnéptelenedésről aligha lehet beszélni.

Emellett ma már senki által nem vitatott tény, hogy a római Africa éppen az IV.

Boda Árpád században érte el népessége és fejlődése csúcspontját (9),9 és a térség igazgatási központja, a római Karthágó a birodalom legnépesebb városai közé zárkózott fel.

A Jones által tényként kezelt észak-afrikai agri desertire hivatkozó történészek tehát abba a helyzetbe kerültek, hogy egyszerre kellett volna hivatkozniuk a térség növekvő lélekszámú lakosságára és hatalmas mezőgazdasági terményfölöslegére, ám ezzel egyidejűleg óriási területek műveletlenül hagyására is. Ez a helyzet bármilyen konzekvens magyarázat lehetőségét kizárta. A történészek újabb generációja az agri deserti újszerű értelmezésében látott kiutat. Walter Goffart például azt vetette fel, hogy az agri deserti egyfajta pénzügyjogi fogalomként értelmezhető, amelybe elsődlegesen nem a ténylegesen elhagyott földeket kellene beleértenünk, hanem mindazon birtokokat is, „amelyek bár be voltak jegyezve az adójegyzékbe, de valamilyen okból mégsem fizettek adót”.10 Guy Halsall hasonló érvelése szerint az agri deserti alatt inkább olyan földeket kell érteni, amelyeknek nem volt beazonosítható, adófizetésre kötelezett tulajdonosa, de „több jogszabály tisztán mutatja, hogy az emberek csalárdul bérleti díjat követeltek ezek után, így (bizonyos), hogy emberek éltek és dolgoztak azokon”.11 Peter Heater részben hasonlóan úgy érvel, hogy az agri deserti kifejezést a IV. század során olyan földekre alkalmazták, amelyek után nem szedtek adót, és a kifejezés nem jelenti szükségképpen azt sem, hogy ezek a földek korábban művelés alatt álltak, mint ahogy a 422-es törvénnyel érintett észak-afrikai birtokok nagy része is olyan sivatagi vagy fél-sivatagi terület lehetett, ahol a normális mezőgazdasági művelés mindig is lehetetlen volt.12 C. R. Whitakker és Peter Garnsey ezzel szemben úgy vélte, hogy az északafrikai agri deserti talán nem is elhagyott, hanem csak épp pillanatnyilag megműveletlen föld volt, és a Honorius által biztosított adómentesség inkább valamilyen politikai kegy gyakorlása vagy egy reális helyzet tudomásul vétele volt.13 Egy adott jogszabálynak azonban – akár csak a Honorius által 422-ben kibocsátott rendeletnek –, nyilvánvalóan nem lehet egyszerre ennyiféle, egymástól Lásd erről Andy MERILLS, Richard MILES, The Vandals, Chichester, John Wiley and Sons Ltd., 145.; Cambridge Ancient History XIV., 552.; HEATHER, i. m., 277.; Richard DUNCAN-JONES, Economic Change = Simon SWAIN, Mark EDWARDS (eds.), Approaching Late Antiquity: The Transformation from Early to Late Empire, Oxford, Oxford University Press, 2004, 34.

Walter GOFFART, Barbarians and Romans, Princeton, Princeton University Press, 1980, 112.

Guy HALSALL, Barbarian Migration and the Roman West, Cambridge, Cambridge University Press, 2007, 91.

HEATHER, i. m., 114–115.

Cambridge Ancient History XIII, 284.

A. H. M. Jones és az észak-afrikai agri deserti 13 gyökeresen eltérő értelmezése. E sokféle értelmezés egyik oka az, hogy 1964 óta egyetlen olyan tanulmány sem vált ismertté, amely A. H. M. Jones álláspontját a jogszabály tartalma felől vizsgálta volna meg, és a jogszabály szövegének módszeres, szóról-szóra történő elemzésével, a rendelkezés koherens egészként történő vizsgálatával, annak más hasonló jogszabályokkal történő összevetésével kísérelte volna meg annak feltárását, hogy az évtizedek óta megoldhatatlannak látszó ellentmondás hátterében nem áll-e valamilyen jogértelmezési tévedés, nincs-e hiba a kiindulási pontban? (A konzervatív szemléletű történészeknek szakmai okokból ez talán nem is állt feltétlenül érdekében.) Álláspontom szerint ezért elkerülhetetlen alapos vizsgálat alá vonni a jogszabály teljes szövegét, amelynek lefordítására a Codex Theodosianus eredeti latin nyelvű szövege és Clyde Pharr 1952-ben kiadott angol nyelvű fordítása14 egybevetésével került sor.

A Jones által értelmezett jogszabály teljes szövege az alábbiakat tartalmazza:

CTh 11.28.13.

Ugyanezen Augustusok15 Venantiusnak, a Magánkincstár Comesének Az az akaratunk, hogy vir spectabilites rangban álló16 és rendkívül megbízható tisztségviselőink készítsenek másolatokat az adójegyzékekről, amiként (az is), hogy azok kerüljenek átadásra a palota hivatalainak, a Szent Császári Kincstár hivatalainak és a preafectus preatorio hivatalainak, továbbá készüljenek másolatok az adójegyzékekben fennmaradt kivetett adók mennyiségéről is, de megparancsoljuk (ebből) annak a mennyiségnek a törlését, amely a nyilvános okiratok szerint (már) törlésre került.



Pages:   || 2 | 3 |


Similar works:

«Debreceni Egyetem Informatikai Kar INFORMATIKA A KÖZÉPISKOLÁBAN (MAGYAR-NÉMET, NÉMET-MAGYAR INFORMATIKAI SZAKSZÓTÁR) Témavezető: Készítette: Dr. Dömösi Pál Sterbinszky Nóra Viktória egyetemi tanár Informatika-német Debrecen Tartalomjegyzék Bevezetés Köszönetnyilvánítás 1 A kétnyelvű szótár szerepe az informatikaoktatásban 1.1 Az informatika oktatása 1.2 Az iskola szerepének változása 1.3 A két tanítási nyelvű oktatásról 1.4 Szótárak 1.4.1 Az informatika...»

«Bericht der Republik Österreich gemäß Artikel 25 Abs. 1 des Rahmenübereinkommens zum Schutz nationaler Minderheiten Wien, am 30. Juni 2000 TEIL I: Allgemeines 1) Einleitung: Das Rahmenübereinkommen zum Schutz nationaler Minderheiten des Europarates wurde von Österreich am 31. März 1998 ratifiziert und trat gemäß seinem Art. 28 Abs. 1 am 1. Juli 1998 in Kraft. Gemäß Art. 25 Abs. 1 soll der vorliegende Bericht anhand der Vorgaben des Europarates vom 24. März 1998 bezugnehmend auf die...»

«-1Bekanntmachung des Bundesministeriums für Bildung und Forschung von Richtlinien zur Förderung von Forschungsprojekten im Themenfeld „Boden als nachhaltige Ressource für die Bioökonomie – BonaRes“ im Rahmen der Nationalen Forschungsstrategie BioÖkonomie 2030 vom 17.07.2013 1 Zuwendungszweck, Rechtsgrundlage 1.1 Zuwendungszweck Aktuell leben etwa sieben Milliarden Menschen auf der Erde. Diese Zahl wird sich in den nächsten 30 bis 40 Jahren wahrscheinlich um mindestens zwei...»

«LAURA ZETTEL-WATSON, Ph.D. Associate Professor Department of Psychology California State University, Fullerton Fullerton, CA 92834-6846 lzettel-watson@fullerton.edu (657) 278-3898 EDUCATION Ph.D. 2004 Psychology & Social Behavior, University of California, Irvine Dissertation Title: “Aging alone: Do the social support resources of never-married individuals place them at risk?” B.A. 1997 Psychology, University of Michigan, Ann Arbor GRANTS, AWARDS, AND HONORS 2011-2012 • Outstanding Senior...»

«Bibliothek der Psychoanalyse Edith Jacobson Sie selbst und die Welt ihrer Objekte. Leben, Werk, Erinnerungen von Ulrike May, Elke Mühlleitner 1. Auflage Edith Jacobson – May / Mühlleitner schnell und portofrei erhältlich bei beck-shop.de DIE FACHBUCHHANDLUNG Psychosozial Verlag, Gießen 2005 Verlag C.H. Beck im Internet: www.beck.de ISBN 978 3 89806 080 6 Ulrike May, Elke Mühlleitner (Hg.) Edith Jacobson as Anliegen der Buchreihe BIBLIOTHEK DER PSYCHOANALYSE besteht D darin, ein Forum der...»

«Alev Çınar Curriculum Vitae CURRENT POSITION Professor and Chair of the Department of Political Science and Public Administration Bilkent University, Turkey EDUCATION 1998 Ph.D. in Political Science, University of Pennsylvania Dissertation Title: Bodies, Places and Time: Islamic Visibilities in the Public Sphere and Contestations of Secular Modernity in Turkey M.A. in Sociology, Boğaziçi University, Turkey B.A. with Special Honors in Psychology, Boğaziçi University, Turkey Chemistry,...»

«Scott A. Reid OFFICE ADDRESS Department of Communication University of California, Santa Barbara Santa Barbara, CA 93106-4020 USA TEL: (805) 893-7847 FAX: (805) 893-7102 Email: scottreid@comm.ucsb.edu PERSONAL INFORMATION DOB: December 1, 1972 Citizenship: Australia, Britain EDUCATION PhD. University of Queensland, Psychology, 2001 MSc. (distinction), Victoria University, Psychology, 1997 Dip. Sci. (distinction) University of Otago, Psychology, 1996 BSc. University of Otago, Psychology, 1995...»

«Seite 1 von 62 Max-Planck-Institut für ausländisches öffentliches Recht und Völkerrecht Bibliothek Library Neuerwerbungsliste Januar 2015 New Acquisitions January 2015 Dokument 1 von 261 Signatur: AA: I Jc: 10 Theunissen, Brendan: Hegels Phänomenologie als metaphilosophische Theorie : Hegel und das Problem der Vielfalt philosophischer Theorien ; eine Studie zur systemexternen Rechtfertigungsfunktion der Phänomenologie des Geistes / von Brendan Theunissen. Hamburg : Meiner, 2014. 356 S....»

«In: K. Brown (ed.), (2006), Encyclopedia of language and linguistics. Elsevier: Oxford, Vol. 4, pp.1-5. Dual-mechanism morphology Harald Clahsen June 2004 Keywords: morphological processing, regular and irregular inflection, the past-tense debate, storage versus computation, psycholinguistics, words and rules, morphological decomposition, child morphology Harald Clahsen Department of Linguistics University of Essex Colchester, C04 3SQ, UK Tel: +44/1206/87-2228 Fax: +44/1206/87-2198 email:...»

«Mitt. Math. Ges. Hamburg 34 (2014), 21–32 Informationssicherheit und technischer Datenschutz durch verteilte Systeme Hannes Federrath Zusammenfassung Als Schutzziele für die Sicherheit von informationstechnischen Systemen gelten seit mindestens 30 Jahren Vertraulichkeit, Integrität und Verfügbarkeit. Moderne Verfahren der Informationssicherheit sind – ebenso wie die Kommunikationssysteme selbst – heute meist als verteilte Systeme ausgestaltet. Verteiltheit bedeutet einerseits...»

«Buchzusammenfassung Spüre die Welt Die Wissenschaft des Bewußtseins Tor Nörretranders, rororo, ISBN 2490-3 499 60251 2 INHALT BERECHNUNG 1 Maxwells Dämon 2 Information über Bord 3 Unendliche Algorithmen 4 Die Tiefe der Komplexität BEDEUTUNG 5 Der Baum der Rede 6 Die Bandbreite des Bewußtseins 7 Die Atombombe der Psychologie 8 Die Sicht von Innen BEWUSSTSEIN 9 Eine halbe Sekunde Verspätung 10 Maxwells Selbst 11 Die Benutzer-Illusion 12 Der Ursprung des Bewußtseins BESINNUNG 13 Im Innern...»

«CURRICULUM VITAE Jessica S. Horst CONTACT INFORMATION Address: Pevensey 1, Room 1C9, Falmer, Brighton, BN1 9QH, United Kingdom Email: jessica@sussex.ac.uk Phone: +44-(0)1273-87-3084 Fax: +44-(0)1273-67-8058 Lab: www.sussex.ac.uk/wordlab www.facebook.com/sussexwordlab EDUCATION 2007 Ph.D., Psychology: Developmental Science University of Iowa, Iowa City, IA 2001 B.A., Philosophy and Psychology, summa cum laude with Distinction Elected to Phi Beta Kappa Boston University, Boston, MA ACADEMIC...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.