WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 | 4 | 5 |

«Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 415-436 A MUNKAVÉDELEM ÉS A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ...»

-- [ Page 1 ] --

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 415-436

A MUNKAVÉDELEM ÉS A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY

INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

MAGYARORSZÁGON A II. VILÁGHÁBORÚIG,

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MUNKÁLTATÓ FELELŐSSÉGÉRE

MÁDI SAROLTA∗

I. Bevezető gondolatok

A munkavédelem és a munkaegészségügy feladata a munkát végző, dolgozó ember testi épségének és egészségének megóvása. Dolgozatomban a munkavédelem és a munkaegészségügy kialakulását, fejlődését vettem górcső alá Szent István törvényétől a II. világháborúig. Elemzem az első „munkavédelmi törvény” rendelkezéseit, majd bemutatom a kötelező beteg- és balesetbiztosítás szervezetét, működését, továbbá a biztosítás keretében üzemi baleset esetén nyújtott ellátásokat. Mindezekkel párhuzamosan vizsgálom a munkáltató felelősségét baleset, foglalkozási betegség esetén és ismertetem az iparfelügyeletnek, továbbá a biztosítónak a munkabiztonság terültén kifejtett tevékenységét.

II. A munkásvédelem kezdetei Hazánkban a munkával kapcsolatos ártalmak elleni intézkedések gyökerei az államalapításig nyúlnak vissza. Szent István 1030-ban kelt „Ius regale minerale” bányaregáléja már rögzíti a „bányapolgárok” biztonságos foglalkoztatásának előírásait.1 A munkásbiztosítás kezdetleges formái az önsegélyezés és közös kockázatviselés jegyében már a XIII-XIV. században kezdtek kibontakozni. A munkakörülményekkel járó fokozottabb veszély érzete és a szolidaritás nagyobb átérzése legtöbbször a bányamunkások önkéntes társulásaihoz, a bányatársládák megalakításához vezetett. 1220-ben Selmecbányán bányakórház működött.

Nagy Lajos korától már működnek a bányapénztárak, amelyek a 15. században ∗ DR. MÁDI SAROLTA mestertanár Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4.

Dr. Galgóczy Gábor: A foglalkozás-egészségügy központi intézménye, Hippocrates I.

évf. 1. szám, 26. o.

416 Mádi Sarolta saját orvost is alkalmaztak.2 A szakirodalom első bányatárspénztárként a felvidéki bányagróf Thurzó János bányájában 1496-ban alakult bányatársládákat említi.3 Az önkormányzattal működő bányatárspénztárak a tagoktól levont járulékból és a bányatulajdonos hozzájárulásából fizették a segélyeket. Betegség esetén pénzbeli támogatást, orvosi kezelést és gyógyszer, valamint temetési támogatást nyújtottak. A munkaképtelen tagoknak, özvegyeknek és árváknak rendszeres ellátást folyósítottak.4 A XIV. században megalakultak az első céhek. A céhrendszer első fennmaradt nyoma (Ábel mester céhmester sírköve, Buda) 1346-ból származik.5 1376-ban Nagy Lajos szabályozta és kötelezővé tette a céhrendszert, később Mária Terézia, majd II. József, végül 1804-ben I. Ferenc reformálta meg a céheket. A céhek működését a céh szabályzat szabta meg, meghatározta a céhtestület és a céh tagok jogait és kötelezettségeit. A céhbeállás a 10- 12 éves inas szerződtetésével kezdődött, akinek az inasévek alatt tilos volt mesterét elhagyni, becsületet, jó magaviseletet és szorgalmat kellett tanúsítania.

Ugyanakkor a mesternek jó bánásmódban kellett inasát részesíteni „családtagként” volt köteles kezelni. A céhszabályzat pontosan meghatározta a munkaidőt. Minden céh segítette, védelmezte – anyagi értelemben is – tagjait, erre a célra Céh-pénztárakat tartottak fenn, melybe a tagok rendszeresen egy összeget befizettek. Ez szolgált az özvegyek, árvák vagy szükség szerint a bajba jutottak anyagi támogatására. Az 1573-as Miksa-féle bányarendtartás (Bergordnung) már szabályozta a bányászat területén a napi nyolc órás munkaidőt, illetve a nők és gyermekek bányabeli munkavégzésének korlátozását. 1721-ben jelent meg Antal István A fémek okozta néhány betegségről című tanulmánya. 1824-ben Huszár Mózes leírta az ólom okozta betegség tüneteit. (A bor kioldja az ólmot az edények ólommázából.)6

III. Az első munkavédelmet is érintő jogszabályok

A munkavédelem hazánkban több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az első munkavédelmet is érintő törvénycikkeket a 19. század második felében alkották

meg. Ezek a következők:

Uo.

Dr. Izsó István: A magyar bányászat jogi szabályozásának és hatósági felügyeletének története (http://www.mbfh.hu/hu/bemutatkozas/tortenet/index).

A bányatársládák, illetve a bányapénztárak 1950-ig működtek.

Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526, Osiris, Budapest, 2005., 111. o.

Dr. Balogh Sándor: Foglalkozási megbetegedések, a foglalkozás-orvostan és a munkahigiéné nemzetközi és magyarországi története (http://www.szote-u.szeged.hu) 12. o.

A munkavédelem és a munkaegészségügy intézményrendszerének… Az 1840. évi XVI. törvénycikk a kereskedőkről és az 1840. évi XVII.





törvénycikk a gyárak jogviszonyáról, melyek a kereskedelmi szabadságot alapozták meg már tartalmaztak szociális szabályokat is. A „kereskedő tanítványa” törvény alapján követelhette a kereskedőtől – betegsége esetén – az orvosi ápolást. Az 1840. évi XVII. törvénycikk 1. §-a értelmében gyáraknak olyan intézetet tekintettek „amelyekben ugyanazon ipari-készítmények előállításához szükséges minden részletmunkát egy fővezérlet alatt készíttetnek”. A gyermekek tekintetében kikötötték, hogy az egészségre és fejlődésre ne legyen ártalmas, a 12-16 év közötti fiatalok munkaidejét napi 9 órában maximálták és biztosítottak 1 órai megszakítást.

1854. május 23-án Magyarország területén bevezették az 1854. évi Osztrák Általános Bányatörvényt.7 A törvény a korábban privilégiumokon és rendeleteken alapuló bányatárspénztári intézményt törvényi lapokra emelte, amellyel megteremtette a szociális gondoskodás jogintézményei további fejlődésének lehetőségét a bányászat területén.

Az 1848-1849-es forradalom és azt lezáró 1867-es kiegyezés fontos előrelépést jelentett Magyarország modern polgári álammá való átalakulása felé.

A kapitalista átalakulás fő gátjai közül a feudális nagybirtok, változatlanul megmaradt. Az ipari fejlődés főként az osztrák, német, francia, svájci tőke segítségével ment végbe. A kiegyezés után felgyorsult a kapitalizmus fejlődése és ezzel megnyílt az út a modern nagyipari munkásság kialakulásához. Ezt mutatja a munkások számának növekedése. 1848-ban 140 ezer, 1857-ben 220 ezer és 1870-ben 400 ezer munkás dolgozott az iparban és a bányászatban. 8 Az ipari termékek jelentős részét a kisiparban állították elő. Nagyipari termelést a bányászatban, a szén- és vasiparban, a szesz-, malom- és cukoriparban és a gépgyártó iparban folytattak. A mezőgazdaságban a nagybirtok rendszer nem változott, de a kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban is felgyorsult. Az országban nagyarányú vasút építés vette kezdetét.

A kiegyezést követően kialakultak a munkásszervezetek megalakulásának lehetőségei, és a munkásmozgalom első lépései hozzásegítették a munkások tömegeit, hogy harcot kezdjenek helyzetük javításáért.

Magyarországon, szemben Nyugat-Európával törvényes munkavédelemről, még nem lehetett beszélni. Számos munkásegylet jött létre, de ezek között csak néhány foglalkozott betegsegélyezéssel.

A törvény formailag 1961. július 1-ig maradt hatályban.

Petrák Katalin: A szervezett munkásság küzdelme a korszerű társadalombiztosításért.

Sándor Vilmos: A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon 1848-1900. Kossuth, Budapest, 1958., 26-27. o.; A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Kossuth, Budapest, 1972., 12. o.

418 Mádi Sarolta Ezek közül a legjelentősebbek az önkéntes segélyezésen alapuló, Budapesti Kereskedelmi és Betegápoló Egyesület mely 1846-ban jött létre (később a Ferncz József Kórház, majd a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének jogelődje lett), a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűszedők Segélyező Egyesülete, a bőröndösök, szíjgyártók és nyergesek, az óbudai gőzhajógyári ácsok, az óbudai hajógyári kovácsok és a pesti kőműves segédek betegségsegélyező egyesületei voltak.

A kiegyezést követően jelentős számban tértek haza külföldről munkások, akik már megismerkedtek a Nyugat-Európában elterjedt szocialista eszmékkel. Célul tűzték ki egy minden szakma munkásait magába foglaló, politikai munkásegylet létrehozását.

1868. február 9-én megalakult az Általános Munkásegylet, melynek elnökévé Hrabje Jánost választották meg, aki tagja volt az I. Internacionálé Főtanácsának.

Az egylet alapszabályának 2. § 5. pontja kimondta, hogy az egylet egyik célja „a betegek, rokkantak részére egy pénztár alakítása, oly célból, hogy a szerencsétlenül járt egyleti tagok özvegyei és árvái szűkölködő helyzetűkön könnyíteni lehessen”.

1868 januárjában – a burzsoá liberális körök irányításával is létrejött egy „munkásszervezet”, Buda-Pesti Munkásegylet, mely szintén felkarolta az önsegélyezési törekvéseket és létrehozta 1870-ben az Általános MunkásBetegsegélyező és Rokkantpénztárt melyet röviden Általános Pénztárnak neveztek. A két egylet között szoros együttműködés alakult ki és 1871 tavaszán a két egylet egyesült.

Az induláshoz szükséges alaptőkét a munkások a maguk köréből igyekeztek összegyűjteni. Az alapítás és az indulás költségeihez a belügyminiszter 400 forinttal járult hozzá. 9 Az Általános Pénztár fő célkitűzése egy egységes munkásbiztosító megteremtése volt. Tagja lehetett minden 12-60 év közötti férfi és nő. A belépéskor beíratási díjat kellett fizetni. A tagoknak a heti tagdíjjárulékért ingyenes orvosi ellátás és gyógyszer járt. Keresőképtelenség esetén táppénzre voltak jogosultak. A Pénztár a nevében foglalt rokkantsági feladatának nem tudott eleget tenni, erre a befizetések nem bizonyultak elégségesnek, ezért ezt az ágazatot 1870 végén törölték az alapszabályból.

Farkas Károly: Jelentés a Budapesti Általános Munkás Beteg- és Rokkantpénztár céljáról, szervezéséről és tizenöt éves működésének eredményéről, statisztikai táblákkal az 1870-1884. évig terjedő időközökben megbetegedett egyleti tagok (különböző iparágakra tartozó munkások) kórisméjéről. Az Általános Munkás Beteg- és Rokkantpénztár kiadása, Budapest, 1885.

A munkavédelem és a munkaegészségügy intézményrendszerének… A Pénztárnak írásbeli egyezmény alapján gyárak is tagjai lehettek, amennyiben a havi befizetések összegét biztosítani tudták. 1870 májusában több gyár, köztük az Első Magyar Gépgyár, a budai Ganz-féle vasöntöde, a Ganz budai gyár munkásai is csatlakoztak az Általános Pénztárhoz. 1882-ben az Általános Pénztár már 55 budapesti céggel állott kapcsolatban.10 Hazánkban az 1872. évi VIII. törvénycikk (első ipartörvény) felszámolta a céheket és rögzítette, hogy,,minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel az iparterület és a telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál”.

Az a gyáros, aki ezt a kötelezettségét nem teljesítette azt 100 forinttól 300 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatta az iparhatóság. Elsőfokú iparhatóságként a községekben a szolgabíró, rendezett tanáccsal bíró városokban a várostanács, a törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőri (kapitányi) hivatal járt el, míg másodfokon a törvényhatósági joggal felruházott városokban a város tanácsa, minden egyéb városokban és községekben az alispán.

A műhelyekben munkarendet kellett kifüggeszteni, melynek kötelező tartami elemei a következők voltak: (1) a dolgozó személyzet különféle osztályzata és foglalkozása, a nők és gyermekek alkalmazásának módozata, tekintettel testi erejükre és a gyerekek iskolai kötelezettségére; (2) a munkaidő tartama; (3) a leszámolás idejére és a munkabér kifizetésére vonatkozó határozmányok; (4) a felügyelő egyének jogai; (5) a munkásokkal való bánásmód megbetegedés vagy szerencsétlenség eseteiben; (6) a munkarend áthágóira szabott bírságok; (7) a felmondási határidő és azok esetek, melyekben a szerződési viszony azonnal felbontható.

A törvény rendelkezett a gyermekek alkalmazásáról is. Tíz év alatti gyermekek alkalmazását nem engedélyezte, míg a 10 és 12 év közötti életkorúakat csak az iparhatóság engedélyével engedte alkalmazni. Napi munkaidejük nem haladhatta meg a 8 órát és emellett az iskolát is kötelesek voltak látogatni. A 16. évet még be nem töltött munkásokat általában csak olyan munkára lehetett alkalmazni, mely egészségüknek nem árt és testi fejlődésüket nem gátolja.

A jogszabály a nappali munkát reggeli 5 óra előtt kezdeni, és esti 9 órán túl kiterjeszteni nem engedélyezte. Az iparhatóság feladatává tette, hogy a törvény rendelkezéseinek megtartását kiküldöttjei útján ellenőrizze.

Iparbizottságot állított fel az iparosok és a tanoncok, segédek vagy munkások között felmerült, a munka- vagy tanviszony megkezdésére, folytatására vagy megszűnésére, vagy az ezekből eredő kártérítési követelések rendezésére.

Ecseri Lajos: A munkássegélyezés ügye Magyarországon, Pesti Könyvnyomda, Budapest, 1884., 16. o.

420 Mádi Sarolta A törvény több hiányossággal bírt. Nem rendelkezett a nővédelemről és nem határozta meg, hogy az iparhatóság milyen gyakorisággal köteles ellenőrizni a gyárakat.

Ezt követte 1884-ben a második ipartörvény számos munkavédelmi szabállyal.



Pages:   || 2 | 3 | 4 | 5 |


Similar works:

«Therapeutisches Konzept für die Rehabilitation und Teilhabe von Menschen mit Abhängigkeitserkrankungen Das Konzept entstand in Zusammenarbeit mit den Mitarbeiterinnen und Mitarbeitern der Abteilung. Aus Gründen der besseren Lesbarkeit wurde mehrheitlich nur die männliche Form genannt. Es sind jedoch immer beide Geschlechter gemeint.Verantwortlich für den Inhalt: Dr. med. Christoph Mai, Chefarzt und Geschäftsführer Dr. phil. Rainer Petersen, Leitender Psychologe und Leitung Rehabilitation...»

«Borislav Martin TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KUTATÁSOK VAJDASÁGBAN A TARTOMÁNYI TUDOMÁNYÜGYI KÖZÖSSÉG Amikor két és fél évvel ezelőtt megalakult a Tartományi Tudományügyi Közösség, sok kutató, de természetesen közvetlen termelő is kételkedett abban, hogy ez minőségileg valami újat jelent mind a tudomány, mind a kutatók számára. A szkeptikusok leggyakrabban azt hangsúlyozták, hogy a Közösség csak a tudományos tevékenységet koordináló tartományi tanács...»

«COMMITMENT TO THE EAST AFRICAN COMMUNITY CUSTOMS UNION PROTOCOL, 2004-2009 BY PAUL WAMBI BAGABO A THESIS SUBMITTED TO THE UNIVERSITY OF BIRMINGHAM FOR THE DEGREE OF DOCTOR OF PHILOSOPHY INTERNATIONAL DEVELOPMENT DEPARTMENT SCHOOL OF GOVERNMENT AND SOCIETY UNIVERSITY OF BIRMINGHAM JUNE 2012 University of Birmingham Research Archive e-theses repository This unpublished thesis/dissertation is copyright of the author and/or third parties. The intellectual property rights of the author or third...»

«1 Elizabeth Costello J.M. Coetzee Chapter 1 Realism THERE IS FIRST of all the problem of the opening, namely, how to get us from where we are, which is, as yet, nowhere, to the far bank. It is a simple bridging problem, a problem of knocking together a bridge. People solve such problems every day. They solve them, and having solved them push on. Let us assume that, however it may have been done, it is done. Let us take it that the bridge is built and crossed, that we can put it out of our mind....»

«1 VITA Stjepan Gabriel Mestrovic EDUCATION B.A., Psychology and Harvard University 1976 Social Relations Master of Education Harvard University 1977 In Clinical Psychology Master of Theological Harvard University 1979 Studies Ph.D., Sociology Syracuse University 1982 PROFESSIONAL APPOINTMENTS Professor of Sociology at Texas A&M University, College Station, Texas, from 1991 to the present Assistant and Associate Professor of Sociology at Lander College, tenured in 1988, Greenwood, South...»

«INSTITUTE OF BRAND AND INNOVATION LAW (IBIL) FACULTY OF LAWS brands TRADE MARK seminar INFRINGEMENT WITHOUT CONFUSION DILUTION MAJOR PROFESSIONAL SPONSORS: PROFESSIONAL SPONSORS: institute of brand and innovation law (IBIL) About the Institute The Institute of Brand and Innovation Law (IBIL), at UCL’s Law Faculty, was established to reflect UCL’s strategy of expanding its activity in the field of intellectual property law. IBIL was founded by Professor Sir Hugh Laddie QC. IBIL is driven by...»

«Yekl: A Tale of the New York Ghetto By Abraham Cahan New York: D. Appleton and Company, 1896 EXCERPTS 3 In the Grip of His Past Jake had never even vaguely abandoned the idea of supplying his wife and child with the means of coming to join him. He was more or less prompt in remitting her monthly allowance of ten rubles, and the visit to the draft and passage office had be come part of the routine of his life. It had the invariable effect of arousing his dormant scruples, and he hardly ever left...»

«North Congregational Church United Church of Christ Woodbury, Connecticut April 2014 Newsletter Greetings and Salutations to KOENIG’S the Saints at North Congregational O Church! R Well, the day is finally upon us. April 1st marks the beginning of a N new ministry in Woodbury! Some E have already commented upon the date; I’ve been called a fool many a R time.a “Fool for Christ!” I don’t mind embracing that! “For God’s foolishness is wiser than human wisdom.” [ICor.1:25] I hope...»

«001_0002.QXD_001_0002.QXD 19.03.12 16:27 Seite 1 ASSOCIATION INTERNATIONALE POUR LA PROTECTION DE LA PROPRIETE INTELLECTUELLE INTERNATIONAL ASSOCIATION FOR THE PROTECTION OF INTELLECTUAL PROPERTY INTERNATIONALE VEREINIGUNG FÜR DEN SCHUTZ DES GEISTIGEN EIGENTUMS YEARBOOK 2003 / I MEETING OF THE EXECUTIVE COMMITTEE L U C E R N E 2 0 0 3 ( O C T O B E R 2 5 – 2 8, 2 0 03 ) Q 17 3 : ISSUES OF CO-EXISTENCE OF TRADEMARKS AND DOMAIN NAMES: PUBLIC VERSUS PRIVATE INTERNATIONAL REGISTRATION SYSTEMS Q...»

«Онлайн Библиотека http://www.koob.ru Зигмунд Фрейд Психопатология обыденной жизни I. ЗАБЫВАНИЕ СОБСТВЕННЫХ ИМЕН В 1898 году я поместил в «Monatsschrift fur Psychiatrie und Neurologie» небольшую статью «К вопросу о психическом механизме забывчивости», содержание которой я здесь повторяю и...»

«In: K. Brown (ed.), (2006), Encyclopedia of language and linguistics. Elsevier: Oxford, Vol. 4, pp.1-5. Dual-mechanism morphology Harald Clahsen June 2004 Keywords: morphological processing, regular and irregular inflection, the past-tense debate, storage versus computation, psycholinguistics, words and rules, morphological decomposition, child morphology Harald Clahsen Department of Linguistics University of Essex Colchester, C04 3SQ, UK Tel: +44/1206/87-2228 Fax: +44/1206/87-2198 email:...»

«TANULMÁNYOK G Y Ö N G Y Ö S S I PÁL ARCHIATER ÉS P L A T O N L E V S I N írta: S C H U L T H E I S Z EMIL TARDY LAJOS (Budapest) ligha férhet kétség ahhoz, h o g y Gyöngyössi Pál (1707—179?) a magyar orvosés művelődéstörténet egyik legérdekesebb személyisége v o l t, akinek élete és működése azonban mindmáig sem teljesen felderített és még nem látszik közelinek az az idő, amikor az alakját övező rejtély és homály teljesen eloszlik. A debreceni...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.