WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 | 4 |

«A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS JOGORVOSLATI RENDSZERÉNEK TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE TURKOVICS ISTVÁN* A XX. század előtti Magyarországon a közigazgatás ...»

-- [ Page 1 ] --

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVI/1. (2008), pp. 2 2 7 - 2 2 5

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS JOGORVOSLATI RENDSZERÉNEK

TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE

TURKOVICS ISTVÁN*

A XX. század előtti Magyarországon a közigazgatás eljárásának szabályozása

általános szinten nem volt megoldott. Minden egyes igazgatási ág önálló

szabályozást kapott, amely a szakigazgatási ág specialitásától független általános érvényű szabályokat is tartalmazta, de nem egyező formában. A közigazgatás szabályozása egyre égetőbb gondot jelentett, mivel az állami feladatok egyre bővültek, ezáltal a szakigazgatások köre is egyre szélesebb lett, és a közigazgatás által ellátandó feladatok száma óriási mértékűre duzzadt. Mint a későbbiek folyamán látni fogjuk az egyes szakigazgatásokra vonatkozó szabályok szinte kivétel nélkül a XIX. század utolsó harmadában születtek, tehát a jogfejlődés ezen a területen igen nagy léptékű volt. A gyors szabályozási politikának az lett az eredménye, hogy egy teljesen átláthatatlan rendszer jött létre, amely a jogbiztonság követelményének már egyáltalán nem felelt meg.

Egy egységes közigazgatási eljárási jogszabály megalkotása azonban számos problémás kérdést vetett fel. Alapvető kérdésként merült fel, hogy egyáltalán célszerű-e, hogy a közigazgatás által ellátandó minden feladatra nézve, egy egységes jogszabály tartalmazzon kötelező érvényű rendelkezéseket. A szabályozás megalkotásánál mindenképpen figyelmet kellett szentelni azon elvárásnak, amely szerint kell tiltania a törvényhozásnak a közigazgatási hatóságokat olyan eljárásmódok alkalmazásától, amelyek az állampolgárok jogait a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozzák, vagy pedig egyenesen veszélyeztessék"1 A közigazgatás szabályozásakor figyelembe kellett venni az eljárás egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá tételének igényként való megjelenését is. Megoldásra váró kérdés volt, hogy az állampolgároknak biztosítva legyen a jogaik érvényesítése, akár jogorvoslati úton is. Hiszen közigazgatásban a jogorvoslatok szabályozása terén is teljes rendezetlenség volt tapasztalható. A társadalom részéről felmerülő igénynek, amely szerint a közigazgatási eljárás * DR. TURKOVICS ISTVÁN egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem ÁJK, Jogtörténeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Márffy, E.: Magyar közigazgatási és pénzügyi jog Bp., Atheneum 1926.

(Továbbiakban: Márffy, 1926.) 244. p.

Turkovics István szabályozását egy áttekinthető rendezett formába kellene ölteni, a jogalkotó az

1901. évi. XX. törvénnyel tett eleget.

A jogalkotó munkáját azonban a fent említett kívánalmak megoldásán túl nehezítette az a körülmény is, hogy a nemzetközi szabályozás tekintetében sem volt jobb a helyzet. Egyik országban sem volt általános közigazgatási eljárási törvény érvényben. Lényegében hasonló okok miatt, mint a hazai szabályozásban. A közigazgatási eljárás kérdése az osztrák jogirodalmat kötötte le a legnagyobb mértékben. A szabályozás eleinte csupán, a közigazgatási bíróságok eljárására teijedt ki, mert 1895-től kerültek felállításra az osztrák közigazgatási bírósások. A további jogfejlődés ezen területen szorosan összefüggésbe hozható a bíróságok által kialakított joggyakorlattal, illetve a közigazgatás és a témával foglalkozó elméleti szakemberek által felállított elvi alapokkal. Azonban mindezen munkálatok eredményeként is csak 1925-ben látott napvilágot az első a közigazgatás eljárását átfogóan szabályozó törvény (Verwaltungsverfahrensgesetz). A törvény jelentősségét mi sem mutatja jobban, mint hogy Csehszlovákia (1928. jan. 13-i kormányrendelet), Lengyelország (1928. márc. 22-i törvény), valamint Jugoszlávia (1930. nov. 9-i törvény) átvette az osztrák szabályozást, természetesen kisebb-nagyobb módosításokkal. 2 Tehát hazánkban az első közigazgatási eljárási törvényünk megalkotásakor a jogalkotók nem voltak abban a szerencsés helyzetben, hogy már egy kipróbált jogszabállyal kapcsolatos tapasztalatokra támaszkodva alkossák meg az eljárásjogi törvényt. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt a tényt, hogy közigazgatási bíróság felállítására, mint a legfontosabb különbíróságra, hazánkban is sor került. Ezen testület a végleges szervezetét a 1896:XXVI. tc.

nyomán nyerte el. Tehát a bíróságok gyakorlata, valamelyest támpontul szolgált a jogszabály megalkotásakor. 3 A jogalkotóknak az eddig említetteken túl néhány kifejezetten a közigazgatásra jellemző, elsősorban az ügyféli oldalon felmerülő problémát is figyelembe kellett venni. A közigazgatásnak jellegzetessége, hogy az ügyféli oldalon az esetek nagy többségében laikus személyekkel találkozunk.

Nehézkessé teszi az eljárást az is, hogy általában az ügyek jellege miatt gondoljunk itt arra, hogy nincs ellenérdekű fél, vagy ha van is nem vagyoni jellegű az ügy tárgya - az ügyfél nem rendelkezik jogi képviselővel. Ez még indokoltabbá teszi, hogy a szabályozás átláthatóbb legyen. Különösen igaz ez a jogorvoslatokra, mert a sérelmet szenvedett fél - esetünkben jellemzően az Valló J.: Közigazgatási eljárás Bp., Budapest székesfőváros házinyomdája, 1937.





(Továbbiakban: Valló, 1937.) Előszó Stipta I.: A magyar bírósági rendszer története Debrecen, Multiplex Media 1997.

(Továbbiakban: Stipta, 1997.) 150. p.

A magyar közigazgatás jogorvoslati rendszerének történeti fejlődése 229 ügyfél itt kap jogai érvényesítésére ténylegesen lehetőséget. Elmondható a törvényről, hogy progresszív szabályozást vezet be a közigazgatási eljárás területén, annak ellenére, hogy tulajdonképpen ezen törvény csak a közigazgatási eljárás legfontosabb kérdéseivel foglalkozik.

A törvény első fejezete tartalmazza a jogorvoslatokkal kapcsolatos szabályokat. A precíz jogalkotói munka eredményeként a fejezetben nem csak az igénybe vehető jogorvoslatokat határozza meg a törvény, hanem a jogorvoslati eljárásra vonatkozó alapvető kérdések is tisztázásra kerültek. Ezek a kérdések a következők: a fellebbviteli jog teijedelme, a fellebbvitel határideje, az előtetjesztések helye, az előteijesztés módja, és halasztó hatálya.

A fellebbviteli jog terjedelmével kapcsolatban a törvény azt a korlátot állítja fel, hogy a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem benyújtásának is csak a véghatározattal szemben, és csak az érdekeltek részéről van helye. 4 Ez a rendelkezés azért bír nagy jelentősséggel, mert egyrészt, az ügyeknek a felek részéről történő mesterséges elhúzásának szab gátat, másrészt mert a közigazgatás egészére történő kiterjesztése újdonság a közigazgatás szabályozásának területén. Mind ez ideig ugyanis csak elvétve találkozhatunk hasonló megoldások. 5 Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy kit tekinthetünk érdekeltnek, az eljáró hatóság feladata megállapítani. Általában mindenki érdekeltnek tekinthető, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Közérdekű határozatok esetében pedig mindenki érdekeltnek tekintendő, aki a határozattal érintett csoport tagja. Erdekeltek jogi személyek, testületek, és hatóságok is lehettek. Azonban a törvény nem érintette a főispánoknak, a székesfőváros főpolgármesterének, a közigazgatási ágak főnökeinek és képviselőinek, valamint a tiszti ügyésznek a meglévő szabályokon alapuló fellebbviteli jogát. 6 A fellebbvitel határidejével kapcsolatosan is egységes szabályok bevezetésére került sor, amelyre a közigazgatásban érvényben lévő, igen változatos fellebbviteli határidők miatt már igencsak szükség volt. Az érvényben lévő fellebbviteli határidők az azonnali bejelentéstől, 7 amelyek szóbeli határozathirdetés esetén alkalmazandóak egyes ügycsoportokra, a 30 napos 8 benyújtási határidőig terjednek. Nehezíti az eligazodást az érvényben lévő határidők között, hogy a két véglet között is igen széles a paletta, ugyanis 24, 9 Márffy, 1926. 248. p. Ahogy azt a szerző is hangsúlyozza: „A véghatározatot megelőző eljárás során szenvedett sérelmek orvoslása, a véghatározat ellen irányuló fellebbezésben vagy felülvizsgálati kérelemben kérhető."

Corpus Iuris Hungarici (Továbbiakban: CIH), 1899, 1877:XX.tc.205. § Márffy, 1926. 248. p.

1880. évi 38.547. számú belügyminiszteri szabályrendelet 75.§-a CIH, 1872:XXXVI. tc. 8. § CIH, 1876:XIV. tc. 5. § Turkovics István illetve 48 10 óra, valamint 3 ", 5,12 8,13 10,14 14,15 15,16 2817 nap lehetett.

Megjegyzendő, hogy a közigazgatási ügyek jelentős csoportjánál a fellebbviteli határidő egyáltalán nincs meghatározva, mint például a közigazgatási bizottságoktól az egyes miniszterekhez fellebbezhető határozatok tekintetében. 18 Az új szabályozásban az egységes fellebbviteli határidő egyébként 15 napban lett megjelölve, a határidő számítását is pontosan meghatározta a jogalkotó, amelyet a kihirdetés, vagy kézbesítés utáni első napi kezdettel állapítottak meg.

Abban az esetben, ha a határidő utolsó napja vasárnapra, vagy valamilyen ünnepnapra esne, a törvény szerint a következő hétköznapon jár le a fellebbvitel benyújtásának határideje. A fellebbviteli határidőkre vonatkozó rendelkezés nem érintette a különböző nyilatkozatok, jelentések, előteijesztések, észrevételek, megtételére, valamint a bíróságok elé vihető ügyekben az arra vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőkre vonatkozó szabályokat. 19 Eltérő határidő lett megállapítva még az újrafelvételi eljárás esetében is - 1 év - de ez az újrafelvételi eljárás lényegéből adódóan érthető. Egyébként az általános fellebbviteli határidő vonatkozott az igazolási kérelemre és az azt elutasító végzéssel szemben benyújtható felfolyamodásra is. Ezzel a megoldással a jogorvoslatok területén alkalmazandó határidők tekintetében uralkodó káoszt sikerült megszüntetni, valamint a határidő számításának pontos meghatározásával a későbbi vitáknak elejét venni. Tulajdonképpen a jogbiztonság követelményét sikerült megvalósítani.

A fellebbvitel előterjesztésének helyét is pontosan meghatározza a törvény, amely szerint a fellebbvitelt mindig az első fokon eljárt hatóságnál kell előterjeszteni, amely a meg nem engedett, vagy elkésett fellebbvitelt végzésben hivatalból visszautasítja. Ez a szabályozás az eljárás egyszerűsítését, valamint gyorsítását is szolgálja azon túl, hogy az ügyfél részére is megkönnyíti a jogorvoslat jogával való élés lehetőségét. A törvény konkrétan nem tartalmazza, de a gyakorlat szerint a fellebbvitellel megtámadható határozatot úgy kell megszövegezni, hogy világosan kitűnjön az ügyfél számára, hogy a fellebbvitelt CIH, 1879:XXXI. tc. 152. § " C I H, 1872:XXXVI. tc. 53. § CIH, 1886:XXII.tc. 52. § CIH, 1872:XXXVI. tc. 34.52,100. § CIH, 1886:XX1I. tc. 39. §

1895.évi 59.963. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet 14. § CIH, 1877:XX. tc. 207. §

1895.évi 76.928.számú belügyminiszteri rendelet 9. § CIH, 1899., 1901 :XX. tc. értelmező rész 107. p.

Viczián István: A Magyar Közigazgatási Eljárás Alapvonalai Bp., PALLAS Részvénytársaság Nyomdája 1912. (Továbbiakban: Viczián, 1912.) A magyar közigazgatás jogorvoslati rendszerének történeti fejlődése 231 melyik hatóságnál kell előterjesztenie. Ha ennek ellenére szóbeli előteijesztés esetén a fellebbviteli nem az illetékes hatóságnál terjesztik elő, az ügyfelet az illetékes hatósághoz kell küldeni. írásban előterjesztett fellebbvitel esetén, ha a kérelem postai úton érkezik az illetékességgel nem rendelkező hatósághoz, az adott hatóság a fellebbviteli azonnal továbbítja az illetékes hatósághoz, és erről értesíti az ügyfelet, amely további eljárásjogi garanciát jelent. A gyakorlatból vezethető le, ezért a jogalkotó feleslegesnek tartotta annak külön szabályozását, amikor az elsőfokú határozatot testületi szervezetű hatóság hozta meg, és ebben az esetben a fellebbviteli annál a személynél kell benyújtani, aki a szervezetet kifelé képviseli. 20 Egyet érthetünk a jogalkotóval ezen szabályozás tekintetében, ugyanis elég garanciát épített be a törvénybe annak érdekében, hogy a fellebbvitel az elbírálására jogosulthoz biztosan eljusson. A fellebbvitel előterjesztésének helyével kapcsolatos szabályok bevezetése azért volt jelentős a közigazgatás eljárásának szabályozásának történetében, mert mind ez ideig az egyes közigazgatási eljárásokat szabályozó törvények csak kivételesen tartalmaztak ilyen jellegű szabályokat. 21 A fellebbvitel előterjesztésének módjával kapcsolatban a törvény mind a szóbeli, mind az írásbeli előteijesztést lehetővé teszi, azzal kiegészítve, hogy a szóbeli előterjesztést a hatóság jegyzőkönyvbe foglalja. A fellebbvitel szóbeli előterjeszthetőségének a bevezetése jól példázza, hogy mennyire támaszkodik a jogalkotó a bírósági gyakorlatra. Ugyanis ezen rendelkezést az 1886:XXVI. tc. a közigazgatási bírósághoz intézhető panasz tekintetében már bevezette, és mivel a bíróságok eljárása során bevált a jogintézmény kiterjesztésre került a közigazgatási eljárások egészére is.22 A halasztó hatály tekintetében a törvény különbségeket tesz az egyes jogorvoslati formák között. Ezek szerint a fellebbezéssel támadható határozat általában nem hajtható végre tehát a fellebbezésnek halasztó hatályt tulajdonít a törvény a végrehajtás vonatkozásában. Nyilvánvaló, hogy ez a szabály a CIH, 1900. 105. o. Ezen személyek, községi képviselőtestület közgyűlési határozatai ellen a községi elöljáróság, rendezett tanácsú városnál a polgármester, a törvényhatóság közgyűlésének határozatai esetén az alispán, törvényhatósági városokban a polgármester, közigazgatási bizottság határozatai esetén a főispán (főpolgármester).



Pages:   || 2 | 3 | 4 |


Similar works:

«e-Journal PROBLEME DER INTROSPEKTION AN DER SCHNITTSTELLE Philosophie der ZWISCHEN ANALYTISCHER PHILOSOPHIE UND NEUROPHILOSOPHIE Psychologie von Oliver Grimm (Mannheim) Einleitung: Introspektion an der Schnittstelle von Neurowissenschaft und Philosophie Weshalb ist eine Betrachtung des Begriffs der Introspektion in den Neurowissenschaften interessant? Noch zu Anfang der Neuzeit wurde die Introspektion als selbstverständliches Werkzeug der Philosophie gesehen. So waren etwa Locke und Hume neben...»

«Margret Beisheim Women’s Age as a “Double Jeopardy” – an Introduction Forever young and carefree while, at the same time, motherly and caring, innocently pretty, sexually alluring, girlish, and wise all at once – women in our society are always constructed with regard to their age. As long as they are attractive and live up to the expectations of the public, as long as they meet social standards (by staying young, being slim and active, etc.), they can play their part in economy. When...»

«Intentional Systems Theory Daniel Dennett Intentional systems theory is in the first place an analysis of the meanings of such everyday ‘mentalistic’ terms as ‘believe,’ ‘desire,’ ‘expect,’ ‘decide,’ and ‘intend,’ the terms of ‘folk psychology’ (Dennett 1971) that we use to interpret, explain, and predict the behavior of other human beings, animals, some artifacts such as robots and computers, and indeed ourselves. In traditional parlance, we seem to be attributing...»

«Let the Land Rest: Lessons from Shemita, the Sabbatical Year By Rabbi Noam Yehuda Sendor In the Garden of Eden, people lived in harmony with the Earth. This harmony was a natural expression of the people’s elevated consciousness. The Gaon of Vilna (1720-1797) wrote: The light that was created on the first day was the light with which Adam saw from one end of the creation to the other. This original light is the light of consciousness (ohr ha’sekhel), the light which illumines the mind. It...»

«North Congregational Church United Church of Christ Woodbury, Connecticut April 2014 Newsletter Greetings and Salutations to KOENIG’S the Saints at North Congregational O Church! R Well, the day is finally upon us. April 1st marks the beginning of a N new ministry in Woodbury! Some E have already commented upon the date; I’ve been called a fool many a R time.a “Fool for Christ!” I don’t mind embracing that! “For God’s foolishness is wiser than human wisdom.” [ICor.1:25] I hope...»

«THE GLOBE THEATRE 1599-1608 THESIS SUBMITTED FOR THE DEGREE OF DOCTOR OF PHILOSOPHY BY WAYNE CLINTON HAYvVARD UNIVERSITY OF BIRMINGHAM MARCH 1951 University of Birmingham Research Archive e-theses repository This unpublished thesis/dissertation is copyright of the author and/or third parties. The intellectual property rights of the author or third parties in respect of this work are as defined by The Copyright Designs and Patents Act 1988 or as modified by any successor legislation. Any use...»

«Buchzusammenfassung Spüre die Welt Die Wissenschaft des Bewußtseins Tor Nörretranders, rororo, ISBN 2490-3 499 60251 2 INHALT BERECHNUNG 1 Maxwells Dämon 2 Information über Bord 3 Unendliche Algorithmen 4 Die Tiefe der Komplexität BEDEUTUNG 5 Der Baum der Rede 6 Die Bandbreite des Bewußtseins 7 Die Atombombe der Psychologie 8 Die Sicht von Innen BEWUSSTSEIN 9 Eine halbe Sekunde Verspätung 10 Maxwells Selbst 11 Die Benutzer-Illusion 12 Der Ursprung des Bewußtseins BESINNUNG 13 Im Innern...»

«Alexander Genevsky Department of Psychology Phone: 510.318.4716 Jordan Hall, Building 01-420 Email: genevsky@stanford.edu Stanford University Web: www.stanford.edu/~genevsky 450 Serra Mall Stanford, CA 94305 Education Stanford University Ph.D. Psychology – expected (2016) Advisor: Brian Knutson San Francisco State University M.A. Psychology Advisor: David Gard Binghamton University (SUNY) B.S. Computer Science Research Interests Affect, Consumer Decision Making, Prosocial Behavior,...»

«Tilburg University The influence of the psychological contract on attitude towards change van den Heuvel, S.R.H.Publication date: Link to publication Citation for published version (APA): van den Heuvel, S. R. H. (2012). The influence of the psychological contract on attitude towards change: What's in it for me? Ridderkerk: Ridderprint General rights Copyright and moral rights for the publications made accessible in the public portal are retained by the authors and/or other copyright owners and...»

«Bericht der Republik Österreich gemäß Artikel 25 Abs. 1 des Rahmenübereinkommens zum Schutz nationaler Minderheiten Wien, am 30. Juni 2000 TEIL I: Allgemeines 1) Einleitung: Das Rahmenübereinkommen zum Schutz nationaler Minderheiten des Europarates wurde von Österreich am 31. März 1998 ratifiziert und trat gemäß seinem Art. 28 Abs. 1 am 1. Juli 1998 in Kraft. Gemäß Art. 25 Abs. 1 soll der vorliegende Bericht anhand der Vorgaben des Europarates vom 24. März 1998 bezugnehmend auf die...»

««wii«w«m«irm/wMiA'niini«n»«^w«iVMiMiA«A(iuiw«Mkf«Mwii«A«iiii ISTVÁNFFY GYULA NÉPKÖLTÉSI GYŰJTEMÉNY A MISKOLCI HERMAN OTTÓ MÚZEUM NÉPRAJZI KIADVÁNYAI II.ISTVÁNFFY GYULA PALÓC NÉPKÖLTÉSI GYŰJTEMÉNY OTTÖ 'JKOV :L i 2.0^0 A MISKOLCI HERMAN OTTÓ MÚZEUM NÉPRAJZI KIADVÁNYAI II. Születésének századik évfordulója alkalmából sajtó alá rendezte Bodgál Ferenc Ajánlott bibliográfiai rövidítés: HOMNépk. Felelős kiadó: Komáronay József Borsod megyei...»

«The Relationship between Differential Parenting and Children‟s Other-orientedness by Sharon Pauker A thesis submitted in conformity with the requirements for the degree of Masters of Art Applied Psychology & Human Development University of Toronto © Copyright by Sharon Pauker 2013 The Relationship between Differential Parenting and Children‟s Other-orientedness Sharon Pauker Master of Arts Applied Psychology and Human Development University of Toronto Abstract The current study examined...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.