WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 | 4 |

«ZUSAMMENFASSUNG Am Qualitätsbegriff und an der Diskussion über Qualitätssicherung und Qualitätsmanagement lassen sich gleichermaßen der innere ...»

-- [ Page 1 ] --

VENDÉGELŐADÁSOK

ULRICH H. J. KÖRTNER

Diakónia a minőség, keresztyén önértelmezés és

gazdaságosság feszültségében

Teológiai-etikai reflexiók1

ZUSAMMENFASSUNG

Am Qualitätsbegriff und an der Diskussion über Qualitätssicherung und Qualitätsmanagement lassen sich

gleichermaßen der innere Zusammenhang wie auch die Spannungen und Widersprüche zwischen christlichem Profil und Ökonomisierung diakonischen Handelns ablesen. Kritischer Maßstab für den Qualitätsbegriff in der Diakonie ist nicht menschliche Güte, an der es nur zu oft mangelt, sondern die Güte Gottes, der sich dem Menschen und insbesondere den Hilfsbedürftigen, den Armen und Notleidenden vorbehaltlos zuwendet.

ABSTRACT

The concept of quality and the discussion about quality assurance and quality management in the diaconic practice show the inherent connection as well as tensions and contradictions between the Christian profile and the commodification tendency in diaconia institutions. Quality in diaconia should not be measured with regard to the incomplete human benevolence but rather to the benevolence of God. He turns himself unconditionally to all men especially the ones in need, the poor and the miserable.

1. Diakóniai cselekvés és diakóniai etika A diakóniai cselekvés az egyház életének és lényegének megnyilvánulása.

Benne igazolódik a keresztyén hit és a keresztyén ethosz. Amint azt felmérések mutatják, az egyház nyilvános elismerése nagymértékben függ a diakóniai, illetve karitatív elkötelezettségétől. Azok is, akik az egyházzal és a keresztyén hittartalommal szemben távolságtartó magatartást mutatnak, az egyházak előnyének tartják, hogy az egyházak kiállnak a szociális értelemben vett elesettekért, a gyengékért, a betegekért, a segítségre szorulókért, a modernizációs folyamatok peremcsoportjaiért és veszteseiért. Kétségtelenül felvetődik a kérdés a diakóniai munka különleges profilja iránt. Ez nem csupán a diakóniai vállalati politika és az akadémiai diakóniatudomány kérdése, hanem az etika kérdése is.

1 Előadás Bielefeld/Betheli Bodelschwingh Intézet etikai bizottságában 2009. szeptember 17-én. Német nyelven megjelent: Wege zum Menschen 62 (2010), 155−167.

Studia Theologica Debrecinensis

2010. III. évfolyam 2. szám – 63–76. old.

Ulrich H. J. Körtner Vendégelőadások Jóllehet a diakóniai intézetek, vállalkozások és szervezetek továbbra is világos és a munkatársak által elfogadott keresztyén profilra törekednek, amelyben ennek megfelelő modellt formálnak meg.2 A közvélemény-kutatások mindenesetre azt mutatják, hogy a munkatársak körében a keresztyén motiváció csak 19 és 56 százalék között mozog.3 A diakóniai paradigmák és modellek „szinte kizárólag csak vezetői szinten vagy az oktatás síkján kerülnek megfogalmazásra, s csak ritkán jutnak el a munkatársak, illetve a segítő szolgálat önértelmezésének bázisszintjére.”4 Ha a diakóniai gondolkodás elveszíti a kapcsolatot a diakóniai cselekvéssel, akkor a diakóniai etika legjobb esetben is csak krízistünet lesz, de nem megoldási stratégia.

Ez a diakóniai cselekvés címzettjeivel szemben is igaz. Egy diakóniai intézmény modellértékű ethosza és az intézményben gondozott emberek között is adódhatnak konfliktusok. Annak a diakóniai cselekvésnek, amely a sokat idézett keresztyén emberkép értelmében nemcsak az ember méltóságát, hanem szabadságát és önmeghatározási jogát is komolyan veszi, tiszteletteljesen kell megküzdenie az életstílusok és életsorsok individualitásával, valamint a különböző világnézeti és morális meggyőződésekkel. Maga a keresztyén ethosz sem tűnik fel mindig homogén egységként, hanem a felekezeti és individuális interpretáció történelmi sokrétűségében válik láthatóvá.5 Így a diakóniai etika alapvető feladata abban áll, hogy a keresztyén szolgálat gondolatát, amely ősképét és előképét Jézus cselekedetében és életében látja, a keresztyén szabadságfelfogás értelmében vett autonómiával állítsa összefüggésbe.6 A diakóniai etika feladata az, hogy konkrétan rákérdezzen az etika (Klaus Tanner) területére vagy helyére, amelynek topográfiáját gondosan kell analizálni.

Ezért a diakóniai etikáról úgy is beszélhetünk, mint a helyi etika egyik formájáról.7 Ha komolyan vesszük a helyi etika alapgondolatát, akkor különbséget kell tennünk a diakóniai etika koncepcióján belül a diakóniai cselekvés különböző cselekvési területei és helyei között. A tagolás ennél nem a diakóniai munka klasszikus felosztása alapján tájékozódik, olyan személycsoportokon, amelyek segítségre szorulnak – vagyis az ifjúságnak, fogyatékosoknak, időseknek, betegeknek stb. történő segítségnyújtás területein –, hanem szisztematikusan vagy szervezetelméleti szinten, adott intézményi helyeken és struktúrákon, amelyek keretén belül segítséget nyújt és embereket integrál.8 A diakóniai etika helyi vagy területi értelmezése ezenkívül a tradicionális intézményi diakóniától a kooperatív segítségértelmezéshez való odafordulást hozza magával, amely az érintettek önértelmezését, valamint erőforrásait értékeli és aktivizálja.9 2 Például: Kirchenamt EKD (Hg.): Herz und Mut und Tat und Leben.





3 Vö. HAAS: Diakonie Profil, 234.

4 WEBER: Diakonie in Freiheit? 10.

5 Vö. KÖRTNER: Was ist das Evangelische an der evangelischen Ethik? 91−115.

6 Vö. WEBER: Diakonie, 92, a szabadságfogalmat Hannah Arendt kapcsán próbálja újra meghatározni.

7 Vö. KÖRTNER: Ethik im Krankenhaus. 14. k., 55. k., 72. kk. Lásd még: HAAS: Theologie und Ökonomie, 462. kk. (a svájci gazdaságetikushoz, Hans Ulrichhoz kapcsolódva) 8 Vö. NASSEHI: Ethik der Diakonie aus organisationssoziologischer Sicht, 177−186.

9 Vö. BARTMANN: Diakonie, 371. k.

Diakónia a minőség, keresztyén önértelmezés és gazdaságosság feszültségében. Teológiai-etikai reflexiók Vendégelőadások A diakóniai etika ezenkívül reflektál a társadalmi keretfeltételek alapvető változásaira, amelyek között diakóniai cselekvése végbemegy. Ehhez nemcsak a szociális állam és a biztosítási rendszer finanszírozásának a problémája, valamint a szociális állam szociális piaccá változása tartozik, amely arra kényszeríti a diakóniát, hogy a nyilvános egészség- és szociális ügyet újrapozicionálja és új finanszírozási modelleket fejlesszen ki, hanem a civil társadalmi elemek erősítése is. Itt a diakóniában nem csupán az önkéntes tevékenységeknek újra megerősödő szerepéről van szó.

Az egyház és az állam bipolaritását az egyház, állam és (civil) társadalom triádája váltja fel.10 Ahogyan a nagy diakóniai vállalkozások növekvő emancipációját rendszerelméletileg egyházi differenciálódási folyamatként értelmezik, úgy kell az egyháznak és a diakóniának egyenként és közösen az államhoz és a civil társadalomhoz való viszonyukat tisztázni. Ez is a diakóniai etika egyik feladata.

Reiner Anselm nézete szerint minden teológiai etikának létezik egy diakóniafunkciója, mindenesetre akkor, amikor tanácsadó tevékenységként értelmezik. Így az nem más, mint „a diakónia teológiai szolgáltatása a társadalomban.”11 A diakónia önértelmezésében tehát változás következett be a szolgálat és a szolgáló közösség gondolata felől a szolgáltatás és a szolgáltatásvállalkozás modelljének irányába.12 Ez számításba veszi a diakóniai munka professzionalizálódását és specializálódását, amelyek az elmúlt évtizedekben végbementek. A lelkigondozás is, mely egyébként a gondozás mellett a diakónia alapfeladatai közé tartozik,13 manapság a diakónia kontextusában olyan szolgáltatásként értelmezi önmagát, amelynek nem csak az a feladata, hogy az egyénnek lelki-szellemi segítséget nyújtson, hanem hogy „egy vallásilag és etikailag meghatározott viszonykultúrát14” fejlesszen ki egy olyan diakóniai intézetben vagy kórházban, amelynek esetleg nincs diakóniai fenntartója.

A diakóniai szolgálatértelmezés modernizálódása következtében a szolgáltatásnyújtás fogalmában időközben vállalatgazdasági jellemzők köszönnek vissza. Az ökonómiai tárgyszerűség diakóniában való minden értelmezésénél – éppen úgy, mint az állami egészségügyben – nem szabad a diakóniai gyakorlat kialakításának veszélyei felett elsiklani. A szolgáltatásorientáció „tagadhatatlanul költségviselő (finanszírozó) orientációhoz” vezet.15 Problematikus a vevő fogalma is, aki egyre jobban érdekelt az egészségügyben éppen úgy, mint a diakóniában, egyrészt azért, mert a segítségre szorulók a szociális szférában gyakran egyszerűen tévesen vagy elkendőzve vevőként szerepelnek, másrészt azért, mert a pénz a diakónia területén gyakran nem „közvetlenül a vevőtől jön, hanem sokkal inkább az állami költségviVö. HUBER: Kirche in der Zeitwende, 267. kk. Lásd még: KÖRTNER: Kirche, Demokratie und Zivilgesellschaft, 79−103.

11 ANSELM: Ethik als theologische Dienstleistung der Diakonie in der Gesellschaft, 169−176.

12 DEGEN: Diakonie als soziale Dienstleistung. A diakóniában és az egyházban való jogviszonyt illető diszkusszió konzekvenciájáról lásd: ANSELM – HERMELINK (Hg.): Der Dritte Weg auf dem Prüfstand, 2006.

13 SCHIBILSKY: Diakonie VI., 799.

14 ALLWINN – SCHNEIDER-HARPRECHT: Einleitung, 13. Vö. részletesen SCHNEIDER-HARPRECHT: Das Profil der Seelsorge im Unternehmen Krankenhaus, 150−174.

15 WEBER: Diakonie, 37. Különösen kritikus FLESSA: Arme habt ihr allezeit! 132kk, kifogásolja, hogy sok országban a diakóniai intézmények szolgáltatásaik nagy részét elsősorban a középosztálynak nyújtják, s nem inkább a gyengéknek és szegényeknek.

Ulrich H. J. Körtner Vendégelőadások selőtől.16” Ez természetesen olyan mértékben változik, amilyen mértékben az érintettektől vagy hozzátartozóiktól egyre nagyobb anyagi hozzájárulást követelnek.

Az etika feladatát szolgáltatásként meghatározni éppen emiatt kétséges, legyen ez akár diakóniai intézményeken belüli szolgáltatás, akár diakóniai szolgáltatás a társadalomban. Az alapvetően helyeselhető, hogy a teológiai etikát a társadalmi diakónia formájaként értelmezzük.

A következőkben a mai diakónia sajátosságát és megbízatását kell megvizsgálni a minőség, a keresztyén önértelmezés és a gazdaságosság feszültségében. Mindeközben kulcsfogalmakként a diakóniai cselekvés minőségére, annak mértékére és felülvizsgálatára kívánok rákérdezni csakúgy, mint a keresztyén önértelmezésre és a diakóniai cselekvés gazdaságosságára. Ugyanis a minőség fogalmáról, valamint a minőségbiztosításról és minőségmanagementről szóló diszkusszióból éppúgy kiolvasható a belső összefüggés, mint a diakóniai cselekvés keresztyén profilja és ökonomizálódása közötti feszültség és ellentmondás.

2. Minőség a diakóniában

A keresztyén identitás és a keresztyén profil a diakóniai vállalkozások és intézmények modellfolyamatában központi szerepet játszanak. Példaként említem a „von Bodelschwingh Intézetek életére és munkájára vonatkozó alapelveket” 1988ból, vagy a „minőségi alapelveket a fogyatékkal élő emberekkel való munkában a von Bodelschwing Intézetekben” 1997-ből. 1999 elején került megalapításra a Minőségmanagement Diakóniai Intézetet, amelyet 2004-ben Minőségfejlesztő Diakóniai Intézetnek neveztek át, és betagolták az EKD diakóniai szervezetébe.

A diakóniai partnerekkel közösen fejlesztettek ki például egy diakóniahitelesítési rendszert, amely az ISO és TQM ismert modelljeire támaszkodik.17 További szakspecifikus minőségmanagement-rendszerek és -modellek állnak kidolgozás alatt más szakterületek számára. Mindeközben a minőségmanagement, az önértékelés és a külső partnerek értékelése a diakóniai vállalati kultúra állandó eszközeihez tartoznak. De eközben a lelkigondozásban is, legalábbis a kórházi lelkigondozásban, meghonosodott a minőségfejlesztés és a minőségről szóló szakkönyvek láttak napvilágot.18 Alapvetően üdvözlendő, hogy a diakóniai munka minőségkontroll alá kerül, amelyhez az a vizsgálat is hozzátartozik, amely az anyagi és más erőforrásokkal való felelősségteljes gazdálkodást nézi. A jó sáfárság az újszövetségi bizonyságtétel szerint az evangélium és az emberek iránti szolgálathoz, valamint a kompetens gyülekezetvezetéshez tartozik.19 És helyesnek bizonyul azt is megvizsgálni, hogy menyWEBER: Diakonie, 36.

17 Vö. Diakonisches Institut für Qualitätsmanagement und Forschung (Hg.), Bundesrahmenhandbuch DiakonieSiegel: Pflege. Leitfaden für die Altenhilfe und ambulante Dienste, Version 1, Berlin 2003.

18 Vö. KÖRTNER: Ethik und Seelsorge im Krankenhaus, 103−118.

19 Vö: 1Kor 4,1k, Tit 1,7; 1Pét 4,10.

Diakónia a minőség, keresztyén önértelmezés és gazdaságosság feszültségében. Teológiai-etikai reflexiók Vendégelőadások nyiben felel meg a szociális munka különböző munkaterületein végzett diakóniai cselekvés nem csupán a mindenkori szükséghelyzethez és segítségnyújtás igényeinek, hanem az Isten minden ember iránti feltétlen szeretetét hangsúlyozó evangélium alapelveinek és a keresztyén emberképnek is. A minőségmanagement a szociális és egészségpiac növekvő versenyének is a következménye. Ez a szociális törvényalkotás előnye, amelynek fejlesztésében egyébként a diakóniai szervezetek és intézmények aktívan vettek részt.



Pages:   || 2 | 3 | 4 |


Similar works:

«Fly America Act and Open Skies Agreements Guidance A person traveling on funds provided by the federal government must use a U.S. flag carrier (an airline owned by an American company), regardless of cost or convenience. When scheduling international travel that is federally funded, you must ensure that all flights, where possible, are scheduled on U.S. flag carriers or on foreign air carriers that code share with a U.S. flag carrier. Code sharing: when two or more airlines “code” the same...»

«International Journal of Humanities and Social Science Vol. 4, No. 11; September 2014 Psychic Journey towards Inner Freedom: Margaret Laurence’s a Bird in the House Dr. Yousef. A. N. Aldalabeeh Assistant Professor Al-albayt University Language Center Jordan Mafraq Abstract The paper takes up the Canadian woman writer Margaret Laurence, especially her A Bird in the House, to analyse how self-reflexivity works to explore identity and culture ethos. Being a writer who comes from a varied...»

«Zentrum für Europäische Integrationsforschung Center for European Integration Studies Rheinische Friedrich Wilhelms-Universität Bonn Discussion Paper Anatolij Ponomarenko Die europäische Orientierung der Ukraine Dekret des Präsidenten der Ukraine über die Strategie der Integration der Ukraine in die Europäische Union Partnerschaftsabkommen zwischen der EU und der Ukraine C 39 Dr. Anatolij Ponomarenko, geboren 1947, ist außerordentlicher und bevollmächtigter Botschafter der Ukraine in...»

«FLORIDA CIVICS HOW GOVERNMENT WORKS IN YOUR STATE COURTESY OF: Flagler County Supervisor of Elections Office Kimberle B. Weeks, Supervisor of Elections 1769 E. Moody Boulevard, Building 2, Suite 101 ● Bunnell, Florida Phone: 386.313.4170 ● Fax: 386.313.4170 ● www.FlaglerElections.com FLORIDA CIVICS 101 PAGE 2 Electing a President According to the Constitution, the President of the United States must be at least 35 years old, a citizen of the United States from birth and a U.S. resident...»

«Herausgeber: Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit (BMU) Referat Öffentlichkeitsarbeit 11055 Berlin E-Mail: service@bmu.bund.de Internet: http://www.bmu.de Redaktion: Referat RS III 3 (Sonstige Angelegenheiten der nuklearen Entsorgung) Bildrechte: Titelseite: Getty Images (M. Dunning); Enercon / Block Design; Visum (K. Sawabe); zefa; Getty Images (C. Coleman) Stand: September 2005 1. Auflage: 250 Exemplare -3Inhaltsverzeichnis Abkürzungen Sektion A. Einführung (1)...»

«SCHLUSSFOLGERUNGEN DES VORSITZES 1. Der Tagung des Europäischen Rates ging ein Exposé des Präsidenten des Europäischen Parlaments, Josep Borrell, voraus, an das sich ein Gedankenaustausch anschloss.2. Der Europäische Rat weist erneut darauf hin, wie wichtig die gemeinsamen europäischen Werte der Solidarität, der sozialen Gerechtigkeit und der Nachhaltigkeit als Grundlage für die Gestaltung der Unionspolitik sind. Sie bilden den Rahmen, in dem die in diesen Schlussfolgerungen enthaltenen...»

«CHINA 1.0 CHINA 2.0 CHINA 3.0 Herausgegeben von Mark Leonard Mit einer neuen Einleitung für die deutsche Ausgabe und einem Nachwort von François Godement und Jonas Parello-Plesner †BER ECFR DAS CHINA-PROGRAMM DES ECFR Der European Council on Foreign Relations Ziel des China-Programms des ECFR ist die (ECFR) wurde im Oktober 2007 als erster panEntwicklung einer intelligenteren europäischen europäischer Think Tank gegründet. Sein Ziel Strategie gegenüber China. Hierzu werden ist die...»

«ВЕСТНИК НИИ ГУМАНИТАРНЫХ НАУК ПРИ ПРАВИТЕЛЬСТВЕ РЕСПУБЛИКИ МОРДОВИЯ № 1 (13) САРАНСК АРХЕОЛОГИЯ УДК 902 В. В. Ставицкий V. V. Stavitsky ПРОБЛЕМА ПРОИСХОЖДЕНИЯ ГОРОДЕЦКОЙ КУЛЬТУРЫ THE PROBLEM OF THE GORODETSK CULTURE ORIGIN Ключевые слова: происхождение городецкой культуры, текстильная и тычковая...»

«Task-specific modulation of a proprioceptive reflex in a walking insect Inaugural-Dissertation zur Erlangung des Doktorgrades der Mathematisch-Naturwissenschaftlichen Fakultät der Universität zu Köln vorgelegt von Katja Hellekes aus Olpe Köln 2012 Berichterstatter: Prof. Dr. Ansgar Büschges Prof. Dr. Peter Kloppenburg Tag der mündlichen Prüfung: 19.06.2012 Contents Abstract v Zusammenfassung vii Introduction Materials and Methods Animals...........................»

«PV – FINANZIERUNG IN MEXIKO Finanzierungsmöglichkeiten für Photovoltaik-Projekte deutscher Unternehmen in Mexiko www.exportinitiative.bmwi.de Impressum PV – Finanzierung In Mexiko Finanzierungsmöglichkeiten für Photovoltaik-Projekte deutscher Unternehmen in Mexiko Herausgeber GFA ENVEST GmbH Eulenkrugstraße 82 D-22359 Hamburg Telefon: +49-(0)40-60306 801 Fax: +49-(0)40-60306 899 Email: info@gfa-envest.com Stand September 2013 Redaktion Joachim Schnurr Telefon: + 49 40 60306 – 800...»

«INAUGURAL-DISSERTATION zur Erlangung der Doktorwürde der Naturwissenschaftlich-Mathematischen Gesamtfakultät der Ruprechts – Karl – Universität Heidelberg vorgelegt von Diplom-Biologin Elke Schultz aus: Pirmasens Tag der mündlichen Prüfung: 01. Juni 2006 Identifizierung und Charakterisierung einer Protein-ProteinInteraktion beim Morbus Parkinson Gutachter: Prof. Dr. Lutz Gissmann Gutachter: Priv.-Doz. Dr. Dieter Kübler An dieser Stelle möchte ich mich bei allen bedanken, die zum...»

«Inhaltsverzeichnis Vorwort Biodiversität und pflanzengenetische Ressourcen Parallelen und Unterschiede. 2 Agrarbiodiversität Artenvielfalt Infraspezifische Variabilität Ökosystem-Diversität Zentren der Diversität Verlust an Diversität Artenverlust Verlust an genetischer Diversität Ökosystembedingte Verluste Möglichkeiten zur Erhaltung der Agrarbiodiversität Evaluation von Maßnahmen zur Erhaltung pflanzengenetischer Ressourcen Pflanzengenetische Ressourcen Biodiversität...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.