WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 | 4 | 5 |   ...   | 41 |

«PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET AZ ISTENTISZTELETI ÉS SZENTSÉGI KONGREGÁCIÓ FEJLŐDÉSE ÉS HATÁLYOS ...»

-- [ Page 1 ] --

DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2014.003

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM

KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET

AZ ISTENTISZTELETI ÉS SZENTSÉGI KONGREGÁCIÓ

FEJLŐDÉSE ÉS HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA

Doktori disszertáció

Moderátor: Szabó Péter

Készítette: Bálint Róbert

BUDAPEST

DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2014.003

TARTALOMJEGYZÉK

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

0. BEVEZETÉS

I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

1. A RÓMAI KÚRIA TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSE A

RÍTUSKONGREGÁCIÓ MEGALAPÍTÁSA ELŐTT

1.1 AZ ELSŐ HÁROM SZÁZAD

1.2 A RÓMAI KÚRIA A KÖZÉPKORBAN

1.3 A 13. SZÁZADTÓL V. SIXTUSIG

2. A SZENT RÍTUSKONGREGÁCIÓ TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE..... 25

2.1 KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEK

2.2 KONGREGÁCIÓRENDSZER LÉTREHOZÁSA

2.3 A SZENT RÍTUSKONGREGÁCIÓ ALAPÍTÁSA

2.4 A KONGREGÁCIÓ TOVÁBBI FEJLŐDÉSE

2.5 A RÍTUSKONGREGÁCIÓ KAPCSOLATA A RÓMAI ROTÁVAL................. 33

2.6 TÁRSKONGREGÁCIÓK ÉS BIZOTTSÁGOK

2.6.1 Ceremoniális Kongregáció

2.6.2 A Búcsúk és Ereklyék Kongregációja

2.6.3 A Rítuskongregáció bizottságai

2.7 A SAPIENTI CONSILIO APOSTOLI KONSTITÚCIÓ

2.8 ÚJABB VÁLTOZTATÁSOK A KONGREGÁCIÓ SZERVEZETÉN BELÜL......... 41

2.9 A CODEX IURIS CANONICI 1917

II DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2014.003

2.10 A II. VATIKÁNI ZSINAT ÉS A RÓMAI KÚRIA REFORMJA KÜLÖNÖS

TEKINTETTEL A SZENT RÍTUSKONGREGÁCIÓRA

2.11 A REGIMINI ECCLESIAE UNIVERSAE APOSTOLI KONSTITÚCIÓ............ 46

2.12 A SZENT RÍTUSKONGREGÁCIÓ ÁTALAKÍTÁSA

2.12.1 Sacra Rituum Congregatio apostoli konstitúció

2.12.2 A Constans Nobis apostoli konstitúció

2.12.3 A Quoniam in celeri kirográf

2.13 CODEX IURIS CANONICI 1983

2.14 A PASTOR BONUS APOSTOLI KONSTITÚCIÓ

2.15 A QUAERIT SEMPER MOTU PROPRIÓ

3. A SZENTSÉGEK FEGYELME KONGREGÁCIÓJA

3.1 A SZENTSÉGI KONGREGÁCIÓ ELŐFUTÁRAI

3.1.1 A Szent Officium kongregációja

3.1.2 A Zsinati Kongregáció

3.1.3 A Püspöki és Szerzetesi Kongregáció

3.1.4 A Szent Rítuskongregáció

3.1.5 A Hitterjesztési Kongregáció

3.1.6 Az Apostoli Dataria és a Szent Penitenciária

3.2 A SZENTSÉGI KONGREGÁCIÓ ALAPÍTÁSA

II. KÁNONJOGI ÁTTEKINTÉS

1. A RÍTUSKONGREGÁCIÓ ÉS SZENTSÉGI KONGREGÁCIÓ

ILLETÉKESSÉGE TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSBEN

1.1 A RÍTUSKONGREGÁCIÓ ILLETÉKESSÉGE AZ IMMENSA AETERNI DEI

APOSTOLI KONSTITÚCIÓ SZERINT

–  –  –

1.2 A RÍTUSKONGREGÁCIÓ ÉS SZENTSÉGI KONGREGÁCIÓ ILLETÉKESSÉGE A SAPIENTI CONSILIO APOSTOLI KONSTITUCIÓ SZERINT

1.2.1 A kongregációkról általában

1.2.2 A kongregációk típusai, tagjai

1.2.3 A kongregációk hatalmának természete

1.2.4 A kongregációk illetékessége

1.2.5 A kongregációk eljárási módja

1.2.6 A különböző ügyek jogi értéke

1.2.7 A Szent Rítuskongregáció a Sapienti Consilio apostoli konstitúció szerint

1.2.7.1 A Szent Officium Kongregációja

1.2.7.2 A Keleti Egyház Kongregációja

1.2.7.3 A Szentségek Fegyelme Kongregációja

1.2.7.4 A Zsinati Kongregáció

1.2.7.5 A Szerzetesi Kongregáció

1.2.7.6 A Hitterjesztési Kongregáció

1.2.7.7 Ceremoniális Kongregáció

1.2.7.8 A Szent Rítuskongregáció illetékessége

1.2.8 A Szentségek Fegyelme Kongregációjának illetékessége a Sapienti Consilio apostoli konstitúció szerint

1.2.8.1 A tárgyalt ügyek

1.2.8.1.1 Szent Officium Kongregáció

1.2.8.1.2 A Szent Rítuskongregáció

1.2.8.1.3 Zsinati Kongregáció

1.2.8.2 A résztvevő személyek

IV DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2014.003

1.2.8.2.1 A Szerzetes Kongregáció

1.2.8.2.2 A Keleti Egyház Kongregációja

1.2.8.3 Az alárendelt terület

1.2.8.3.1 A Hitterjesztési Kongregáció

1.2.8.3.2 Keleti Egyház Kongregációja

1.2.8.4 A követendő eljárás

1.2.8.4.1 A Római Rota

1.2.8.4.2 A Szent Penitenciária

1.2.8.5 A Szentségi Kongregáció illetékessége

1.3 AZ 1917-ES TÖRVÉNYKÖNYV SZERINTI ILLETÉKESSÉG

1.4 A KONGREGÁCIÓ HATALMA SZÉKÜRESEDÉS ESETÉBEN

2. AZ ISTENTISZTELETI ÉS SZENTSÉGEK FEGYELMI

KONGREGÁCIÓJA A HATÁLYOS JOG SZERINT

2.1 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK A PASTOR BONUS APOSTOLI

KONSTITÚCIÓVAL KAPCSOLATBAN

2.1.1 Terminológia

2.1.2 A dikasztériumok jogi státusza

2.1.3 A dikasztériumok szerkezete

2.1.4 Tagok kinevezése

2.1.5 Kilépés a dikasztériumból





2.1.6 A dikasztériumok feladatai

2.1.7 Az illetékességi hatáskörök szabályozása

2.2 A KONGREGÁCIÓKRÓL ÁLTALÁBAN

2.2.1 Felépítésük

2.2.2 Eljárásmódjuk

–  –  –

2.2.3 A kongregációk feladatai

2.3 A KORMÁNYZATI HATALOMBAN VALÓ RÉSZESEDÉS

2.3.1 Törvényhozói hatalom

2.3.2 Bírói hatalom

2.3.3 Végrehajtói hatalom (közigazgatási hatalom)

2.4 AZ ISTENTISZTELETI ÉS SZENTSÉGI KONGREGÁCIÓ ILLETÉKESSÉGE A

PASTOR BONUS APOSTOLI KONSTITÚCIÓ 62-70 CIKKELYEI ÉRTELMÉBEN 160 2.4.1 Általános illetékesség (62. cikkely)

2.4.2 Szentségek feletti illetékessége (63. cikkely)

2.4.3 Illetékessége liturgikus téren (64. cikkely)

2.4.4 Liturgikus intézmények, művészetek támogatása (65. cikkely).... 171 2.4.5 Hármas feladatköre (66. cikkely)

2.4.6 El nem hált házasságok (67. cikkely)

2.4.7 A szent rendek felvétele (68. cikkely)

2.4.8 Ereklyék, védőszentek, „basilica minor” cím (69. cikkely)........... 181 2.4.9 Népi vallásos gyakorlatok (70. cikkely)

2.5 QUAERIT SEMPER MOTU PROPRIÓ

3. AZ ISTENTISZTELETI ÉS SZENTSÉGI KONGREGÁCIÓ

KAPCSOLATA MÁS INTÉZMÉNYEKKEL

3.1 HITTANI KONGREGÁCIÓ ILLETÉKESSÉGE

3.1.1 A keresztség szentsége

3.1.2 Eucharisztia szentsége

3.1.3 A bűnbánat szentsége

3.1.4 A betegek kenete

–  –  –

3.1.5 Az egyházi rend

3.1.6 Házasság szentsége

3.1.7 A Hittani Kongregációnak fenntartott legsúlyosabb büntetendő cselekmények

3.1.8 Felügyelet a kiadott okmányok felett

3.2 KELETI EGYHÁZAK KONGREGÁCIÓJA

3.3 SZENTTÉAVATÁSI ÜGYEK KONGREGÁCIÓJA

3.4 APOSTOLI PENITENCIÁRIA

3.5 APOSTOLI SZIGNATÚRA

KÖVETKEZTETÉSEK

FÜGGELÉK

FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

ZUSAMMENFASSUNG

–  –  –

Instr. Instrukció - Utasítás IusCan Ius Canonicum, Pamplona 1961 kk.

JEH Journal of ecclesiastical history, London 1955 kk.

k., kán. Kánon a CIC 1983-ban kk. következők OCHOA, X.,-ANDRÉS, D. (ed.), Leges Ecclesiae post Leges Codicem Iuris Canonici editae, I-VII, Roma 1966-1994.

–  –  –

Theologische Realencyklopädie (Hrsg.) MÜLLER, G., TRE BALZ, H, KRAUSE, G., 36 BÄNDE, Berlin-New York 1976-2004.

IOANNES PAULUS II, const. ap. Universi Dominici UDG gregis, 22. II. 1996, in ASS 88 (1996) 305-343.

Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte.

ZRG Kan Kanonistische Abteilung, Weimar 1911 kk.

ZKT Zeitschrift für katholische Theologie, Innsbruck 1877 kk.

–  –  –

A liturgia az egyházi közösség szívverése, „az a csúcspont, mely felé az Egyház tevékenysége irányul, ugyanakkor az a forrás is, amelyből fakad minden ereje.”1 A liturgiát sokszor sokféleképpen határozták már meg. Van, aki szerint a liturgia a szavak, gesztusok és cselekedetek rendszere, amely által az egyház szolgálattevői bemutatják istentiszteletüket.2 Hasonló meghatározást adott Guéranger, aki szerint: „a liturgia szimbólumok, énekek és cselekvések együttese, amelyen keresztül az Egyház kifejezi és kinyilvánítja hitét és tiszteletét Isten iránt.3 Az ilyen leírások azonban teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a szertartások szentségi jellegét. Egy másik nézet szerint a liturgia az istentiszteletnek az a formája, melyet egyház nevében, törvényes szolgálattevők által, a törvényes hatóság felügyelete alatt végeznek.4 Ez a meghatározás sem teljes, hiszen hiányzik belőle a kapcsolat Istennel, illetve kimarad belőle a hívők közössége.

Egy mélyebb és kielégítő meghatározást XII. Pius adott a Mediator Dei et

hominum kezdetű enciklikájában, ahol a következőképpen fogalmazott:

„A szent liturgia tehát nem más, mint az a nyilvános istentisztelet, amelyet a mi Üdvözítőnk, mint az Egyház feje, bemutat a mennyei Atyának, és amelyet a hívek közössége bemutat Alapítójának és rajta keresztül az örök Atyának. Tehát, röviden összefoglalva, a szent Liturgia Jézus Krisztus egész titokzatos testének, a Fejnek és a tagoknak nyilvános istentisztelete.”5 SC 10.

DAL SASSO, G., Liturgiae sacerdotalis compendiariae institutiones, breviario missali et rituali romano presse inhaerentes cum notis historicis, Patavii 1938. 7.

GUÉRANGER, D. P., Institutions Liturgiques, Paris 1878. 1.

MENGHINI, G. B. M., Elementa Iuris Liturgici seu prologomena in sacram liturgiam, Romae 1907. 11.

PIUS XII, ep. encycl. Mediator Dei et hominum, 30. XI. 1947, in AAS 39 (1947) 531.

DOI: 10.15774/PPKE.HTK.2014.003

Az enciklikában a szentatya szót emelt az addig általánosan elterjedt felfogással szemben, amely azonosította a liturgiát annak külső arculatával, mintha a liturgia nem lenne más, mint rítusok, ceremóniák összessége, és ezek jogi, rubricisztikus rendje, vagyis pusztán külsőség lenne az egész. Továbbá az enciklika túllép a liturgia klerikális fogalmán is, amennyiben a liturgia hordozójának Krisztus egész misztikus testét tartja: a Krisztus-hívők közösségét, az egész egyházat, nemcsak a papságot.6 Tehát a felszentelt papság nem egyedüli hordozója a liturgiának.7

A II. Vatikáni Zsinat liturgikus konstitúciója hasonlóan rögzíti:

„Méltán foghatjuk föl tehát a liturgiát úgy, mint Jézus Krisztus papi hivatalának gyakorlását, melyben érzékelhető jelek jelzik és a maguk sajátos módján meg is valósítják az ember megszentelését, és Jézus Krisztus misztikus teste, vagyis a fő és a tagok együtt, teljes értékű, nyilvános istentiszteletet mutatnak be.”8

Az Egyházi Törvénykönyv szerint:

„A megszentelői feladatot az egyház különösképpen a szent liturgia által teljesíti, melyet Jézus Krisztus papi feladata gyakorlásaként fogunk fel, és amelyben az emberek megszentelését érzékelhető jelek jelölik és valósítják meg a nekik megfelelő sajátos módon. A PIUS XII, ep. encycl. Mediator Dei et hominum, 532. Súlyosan tévednek tehát a szent Liturgia fogalmát illetően azok, akik nem látnak benne mást, mint az Istent megillető tiszteletnek érzékelhető külső formáit, vagy puszta díszt; és hasonlóan tévednek azok is, akik nem látnak benne egyebet, mint szabályok és előírások foglalatát, amellyel az Egyház az egyes szertartások végzését szabályozza.

PARSCH, P., Üdvösség éve, az egyházi év liturgiájának magyarázata, Budapest 1936. 9.

SC 7.

–  –  –

szent liturgiában Jézus Krisztus titokzatos teste, tudniillik a Fő és a tagok, Isten teljes értékű, nyilvános tiszteletét gyakorolja.”9 A liturgia tehát az egyház fő tevékenysége, közszolgálat10, ahogy a szó eredeti jelentése is mutatja, Isten dicsőítése és az emberek megszentelése. 11 Ugyanakkor világos, hogy fő végzője a liturgiának maga Jézus Krisztus, és ebben az istentiszteletben az egész keresztény nép Vele együtt vesz részt.

A liturgia lényeges elemei, melyek isteni eredetűek, változtathatatlanok (például a szentségek anyaga és formája, melyet maga az alapító Jézus Krisztus határozott meg) „részben változásnak alávetett összetevőkből áll, melyek az idők folyamán változhatnak, s változniuk is kell, ha netalán olyan elemek épültek be, melyek a liturgia benső természetének kevésbé felelnek meg, vagy alkalmatlanokká váltak.

Ebben a megújításban a szövegeket és a szertartásokat úgy kell rendezni, hogy világosabban fejezzék ki a jelzett szent valóságokat, s így a keresztény nép, amennyire csak Vö. 834. kán. 1. §. (A hatályos törvénykönyvből vett idézetek az Erdő Péter által közreadott fordítást követik: ERDŐ P. (szerk.), Az Egyházi Törvénykönyv. A Codex iuris canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, Budapest, 2001.4) A liturgia szó a klasszikus görögben (λειτουργία, leitourgia; laosz - nép, leiton - néphez tartozó, ergon - mű, munka) közmunkát, népért végzett közszolgálatot jelentett, amit egyesek és csoportok a városállam, a nép javára végeztek. Így pl. az állami szolgálatok, a nyilvános kötelességek megjelölése volt a görögöknél. Ugyanígy a nyilvános játékokat, az olimpiai játékokat és a színházi játékokat is jelentette. A Krisztus előtti 2. század óta az istentisztelet szolgálatát is így nevezték. Vagyis a nép testi, szellemi, lelki szolgálatát jelentette a liturgia. Jelentését a latinban az opus publicum kifejezés adja vissza: a közösség érdekében és szolgálatában végzett munka. Az ószövetségi Szentírás görög fordításában a papok és leviták templomszolgálatát nevezték így.



Pages:   || 2 | 3 | 4 | 5 |   ...   | 41 |


Similar works:

«AUSWIRKUNGEN DER SCHULDENBREMSE AUF DIE HAUSHALTE AUSGEWÄHLTER BUNDESLÄNDER UND IHRER GEMEINDEN Expertise im Auftrag von ver.di · von Dieter Vesper Bund+ Länder und Gemeinden AUSWIRKUNGEN DER SCHULDENBREMSE AUF DIE HAUSHALTE AUSGEWÄHLTER BUNDESLÄNDER UND IHRER GEMEINDEN Expertise im Auftrag von ver.di · von Dieter Vesper Bund+ Länder und Gemeinden Herausgeber: ver.di – Vereinte Dienstleistungsgewerkschaft, Paula-Thiede-Ufer 10, 10179 Berlin V.i.S.d.P. Achim Meerkamp, Mitglied des...»

«Systemische Musikwissenschaft Eine Stellungnahme aus der Perspektive der Musikethnologie Rüdiger Schumacher Mit einem Brief vom 24. Juni 1994 an die Kollegen der Fachrichtungen Systematische Musikwissenschaft, Vergleichende Musikwissenschaft, Ethnomusikologie, Instrumentenkunde und verwandter Gebiete hat Jobst P. Fricke zur Gründung einer Fachgruppe Systematische Musikwissenschaft in der Gesellschaft für Musikforschung aufgerufen, einer Fachgruppe, die dann von der Mitgliederversammlung am...»

«Un Sens A La Vie Commencement liabilities need key and myself is a website Un Sens À La Vie whatever stems the hardware. Printed annual interests are Book Orange, these coach care and a suppliers in System speaker, or VA SNB, all home unless NOT's most type. You may call so mid-sized to be these look of Un Sens À La Vie the. A growth industry ways apart has that a valuation. There Un Sens À La Vie appear well same companies that develop to get accompanied at the tends a credit that is of...»

«      Reaktionen von Zellen des Immunsystems auf Bestrahlung mit  Kohlenstoff‐Ionen und Röntgenstrahlung      Vom Fachbereich Biologie  der Technischen Universität Darmstadt  zur Erlangung des akademischen Grades eines  Doctor rerum naturalium (Dr. rer. Nat.)  genehmigte Dissertation von    Dipl‐.Biol. Sandro Conrad  aus Dietzenbach         Referentin:        Prof. Dr. K. Nixdorff  Korreferent:        Prof. Dr. G. Kraft ...»

«DISS. ETH NO. 15216 BIOCHEMICAL REACTIONS IN MICROAND NANOCOMPARTMENTS A dissertation submitted to the SWISS FEDERAL INSTITUTE OF TECHNOLOGY ZURICH for the degree of Doctor of Natural Sciences presented by ADRIANA VERENA PIETRINI Dip/. Chem. ETH born 9.12.1973 citizen of Winterthur ZH accepted on the recommendation of Prof. Dr. P. L. Luisi, examiner Prof. Dr. R. Nesper, co-examiner B. Abstract This work deals with compulsory compartmentation. Compartmentation is important because it may be a...»

«Civic Education Civic Education is an important component of education that cultivates citizens to participate in the public life of a democracy, to use their rights and to discharge their responsibilities with the necessary knowledge and skills. American schools have advanced a distinctively civic mission since the earliest days of this Republic. It was immediately recognized that a free society must ultimately depend on its citizens, and that the way to infuse the people with the necessary...»

«Földrajzi Értesítõ 2003. LII. évf. 1–2. füzet, pp. 107–121. A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban1 Elméleti és gyakorlati kérdések EGEDY TAMÁS2 Zusammenfassung Lage der Neugestaltung von Grosswohnsiedlungen in Ungarn Während des Sozialismus wurden staatliche Investitionen in Ungarn überwiegend als Grosswohnsiedlungen realisiert und diese Jahrzehnten brachten eine rasche Verbreitung von Panelwohnsiedlungen mit sich. Nach der politischen Wende bilden diese...»

«November 2015 Vermögensverwaltung im Umbruch Zahlen, Fakten und Branchentrends – global und in der Schweiz Vermögensverwaltung im Umbruch Inhalt Vorwort 1 Executive Summary 2 Globale Vermögensverwaltung 2.1 Weltweites Vermögen 2.2 Globales Private Banking 2.3 Globales Asset Management 2.4 Entwicklungen im globalen Vermögensverwaltungsgeschäft 3 Vermögensverwaltung in der Schweiz 3.1 Schweizer Bankensektor 3.2 Schweizer Vermögensverwaltungsbranche 3.3 In der Schweiz verwaltete...»

«EUROPÄISCHES NACHBARSCHAFTSUND PARTNERSCHAFTSINSTRUMENT TUNESIEN STRATEGIEPAPIER 2007 2013 & NATIONALES RICHTPROGRAMM 2007 2010 EUROPÄISCHES NACHBARSCHAFTSUND PARTNERSCHAFTSINSTRUMENT ABKÜRZUNGEN UND AKRONYME AA Assoziierungsabkommen (mit der Europäischen Union) ADB Afrikanische Entwicklungsbank AFD Agence française de développement (Die französische Entwicklungshilfeagentur) AMF Allfaserabkommen BIP Bruttoinlandsprodukt CAS Country assistance strategy (Weltbank) EIB Europäische...»

«Recreational Sports Journal, 2007, 31, 3-13  © 2007 NIRSA Foundation Campus Recreational Sports Internships: A Comparison of Student and Employer Perspectives Craig M. Ross and Brent A. Beggs The purpose of this study was to examine differences between senior-level students and campus recreational sport directors in their perceptions of recreational sport management internships. Using a web-based survey of 48 items, the study explored how students and practitioners differed in...»

«Успешная презентация на 100 проц., 2009, 44 страниц, Виктор Мищенко, 5990140045, 9785990140042, ШиП, 2009. Книга для тех, кто желает выступать интересно; для тех, кто желает знать, что говорить публике; для тех, кто хочет получать удовольствие, радость, наслаждение от выступлений Опубликовано: 8th...»

«ACTA SZEGEDIENSIA COLLEGII DE ROLANDO EÖTVÖS NOMINATI 2. EÖTVÖZET II. Az Eötvös József Collegium és az Eötvös Loránd Kollégium II. közös bölcsészkonferenciáján elhangzott előadások (Szeged, Eötvös Loránd Kollégium, 2013. május 10) A kötetet szerkesztették: GELLÉRFI GERGŐ és HAJDÚ ATTILA SZEGED A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.