WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 |

«Az okozat a nem olvasás. Egyetemista tanítványai tájékozatlanságáról (Don Quijote lovát Dulcineának hívják) panaszkodik Szörényi ...»

-- [ Page 1 ] --

OLVASÁSPEDAGÓGIA

Adamikné Jászó Anna

Okozat és okok korunk olvasáskultúrájában

Az okozat a nem olvasás. Egyetemista tanítványai tájékozatlanságáról (Don Quijote lovát Dulcineának hívják) panaszkodik Szörényi László. Negyedéves magyar

szakos tanítványaim közül egyetlen egy fiatalember olvasta Móricz Sáraranyát, a

retorikai kurzuson senki nem hallott Móricz Erdély-trilógiájáról, egy másik (kb.

200 fõs) kurzuson egyetlen fiú tudta, ki volt és melyik regényben szerepel Priszkosz rétor. Egyik órámon felolvastam, és futólag elemeztem Nagy Gáspár Symphonia Ungarorum címû költeményét – a vers címe senkiben sem ébresztett fel iskolai emlékeket. A rádióban éppen most hallom, hogy az idei magyar érettségin turisztikai szempontból elemzik a bécsi Heurigereket, és összehasonlításokat tesznek az internet és a könyvkultúra között, s ezzel a Magyartanárok Szövetségének elnöke meg van elégedve. Változik a világ, s benne változunk mi is – de így? És ennyire?

Elõször nézzük meg, hogy milyen is korunkban az olvasottság, illetõleg a nem olvasás; utána legyen szó a hangos és a néma olvasásról, vagyis az olvasás két megvalósulási formájáról; végezetül a nem olvasás okairól.

1. Az olvasottságról. Vannak becslések arra vonatkozólag, hogy az ókorban az embereknek kb. 20 %-a tudott olvasni, s ez az alacsony olvasottság lényegében megmaradt a könyvnyomtatás koráig. Benczik Vilmos gyûjtötte össze az olvasottságra vonatkozó statisztikákat érdekes könyvében (Jel, hang, írás. Adalékok a nyelv medialitásának kérdéséhez. Bp.: Trezor Kiadó, 2006).

A 19. század közepén Európában az írni-olvasni tudók aránya 50% körül mozgott. Benczik Vilmos a következõ adatokat közli: „30% alatt volt az írástudatlanok aránya többek között Dániában, Németországban, Hollandiában, Svájcban, Svédországban, Finnországban és Norvégiában; 30–50% közötti Angliában, Belgiumban, Franciaországban és Ausztriában; 50% fölötti volt az írástudatlanság aránya Görögországban, Itáliában, Spanyolországban, Portugáliában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában stb. (Oroszországban ez idõ tájt a lakosság 5– 10%-a tudott írni és olvasni.)” Az élvonalban lévõ országokban az írásbeliség magas aránya a 18. század végén és a 19. század elsõ felében kibontakozó népoktatásnak is köszönhetõ, többek között a svájci Pestalozzi és a német Diesterweg tevékenységének; nálunk a népoktatás a 19. század második felében bontakozik ki, elsõsorban Eötvös József népoktatási törvényének (1868) és munkatársainak köszönhetõen (pl. Gönczy Pál, Kármán Mór), s erre az idõre tehetõ az orosz Usinszkij tevékenysége is.

A 20. századi statisztikák látványos fejlõdést mutatnak. „A 20. század elsõ harmadának végén az európai írástudatlanság 15%-os: ezen belül az egyes országok adatai 5–40% között szóródnak. Az oroszországi illiteráció 40%-os, az észak-amerikai 4%-os, a közép- és dél-amerikai 59%-os, az ázsiai 81%-os, az afrikai 88%-os.” A második világháború utáni technológiai forradalom fellendítette az alfabetizációt, s a kommunista uralom alatt lévõ országokban indított alfabetizációs kampányok is sikerrel jártak. „Az UNESCO adatai szerint 1950-ben a világ felnõtt korú népességének 44,3%-a, 1960-ban 39,3%-a, 1970-ben 34,2%-a, 1980-ban 29%-a volt írástudatlan. [...] A kulturális világszervezet 1998-as évkönyve az európai országokról 97–100%-os, a latin-amerikaiakról 66–97%-os (a 45%-os Haiti van csupán a kétharmados szint alatt) literációs adatokat közöl. Az afrikai számok – 14% (Niger) és 85% (Zimbabwe) – szóródnak, de többségük a 70% körüli szinten helyezkedik el. S bár az írástudatlanok abszolút száma évrõl évre nõ, arányszámuk az összlakosságon belül mindenhol csökken. Anélkül, hogy a létezõ analfabetizmus problémáját kisebbíteni akarnánk, elmondhatjuk, hogy a 20. század végére az írás – közvetlenül vagy közvetve – minden ember életének meghatározó tényezõjévé vált.” Sokat tesz az írásbeliség terjesztésében az International Reading Assotiation (Nemzetközi Olvasástársaság).1 Az írásbeliség és a demokrácia kérdése szorosan összefügg, s ezt a tényt nálunk Eötvös József ismerte fel. Sokat hangoztatták, hogy csakis az írástudó, mûvelt ember képes társadalmi kérdésekben felelõsséggel dönteni, például szavazni. Ezért tartották szükségesnek a kötelezõ népoktatás bevezetését, az analfabetizmus felszámolását. Az analfabéta nem tud sem olvasni, sem írni, nem ismeri a betûket; nem képes könnyedén használni az írást és az olvasást a mindennapi életben.2 Az 1988-as UNESCO-kiáltvány azt is leszögezi, hogy az analfabetizmus akadályozza a gazdasági és a társadalmi fejlõdést, továbbá erõsen sérti az alapvetõ emberi jogokat a tanulásra, a tudásra és a kommunikálásra.3 Az írni-olvasni tudás tehát ma is az emberi jogok körébe tartozó fogalom, ebbõl következõen az államnak kötelessége biztosítani mindenki számára az írás-olvasás megtanulását. A kötelezõ népoktatás 19. század végi bevezetésével az európai államok ezen kötelezettségüknek eleget is tettek.





Sajnálatos tény, hogy minden jóakarat és erõfeszítés ellenére sem sikerül az alfabetizációs törekvéseket teljes mértékben és megnyugtatóan megvalósítani. A

20. század végére az ipari országokban felütötte fejét egy új jelenség, melyet funkcionális analfabetizmusnak4 neveznek. A fejlett európai és észak-amerikai államokban a felnõtt korú lakosság körében a funkcionális analfabéták becsült aránya 15– 20% lehet. A fogalmat nehéz meghatározni (az UNESCO elõször 1956-ban határozta meg). Nem mûködõ tudásról van szó, a disfunctional literacy volna a logikus elnevezés. Az a funkcionális analfabéta, aki megtanult ugyan írni és olvasni, de alaptudása nem fejlõdött készséggé, inkább visszafejlõdött az évek során, mégpedig azért, mert megszerzett tudását nem használja mindennapi tevékenysége során. Tud is, meg nem is olvasni-írni. A használható tudás (functional literacy) meghatározása a következõ: az olvasásban és az írásban olyan tudás és olyan készségek, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy részt vegyen minden olyan tevékenységben, melyben az írásbeliség elvárható abban a kultúrában vagy közösségben, amelyben él.5 A functional illiteracy ennek az ellenkezõje: az embert az írás-olvasási képességei nem teszik arra képessé, hogy megfeleljen kultúrája vagy közössége elvárásainak. Tulajdonképpen az olvasás-írás használatának képtelensége, ám a fogalom relatív, mindig az adott közösség igényeihez kell mérni.

Magyarországon az 1980-as évektõl kezdték megismerni ezt a fogalmat, elsõsorban Terestyéni Tamás kutatásai hívták fel a figyelmet a funkcionális analfabetizmus létezõ problémájára, Steklács János pedig doktori disszertációt szentelt a témának.6 Steklács János áttekinti a kérdés nemzetközi és hazai szakirodalmát, azt írja, hogy nálunk egyetértés alakult ki az okokat és a megelõzés lehetõségeit illetõen: „Az okokat legtöbben a szociokulturális háttérben, a motiválatlanságban, az intellektuális igénytelenségben, az alacsony iskolázottságban és a rosszul funkcionáló oktatási rendszerben látják, de többen hivatkoznak az elektronikus médiák térhódítására, valamint a megváltozott társadalmak életmódjára, elvárásaira is. [...] A veszélyek között elsõsorban az újratermelõdés jelent problémát, illetve az érintettek életkörülményeinek ellehetetlenülése. [...] A leginkább veszélyeztetett csoportok között a munkanélkülieket, alkalmi munkásokat, szakképzetleneket, háziasszonyokat és a cigány kisebbséghez tartozókat találjuk elsõsorban. [...] Terestyéni arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalmi felemelkedésre nézve különösen veszélyes lehet, ha nõ a munkavállalók körében az érintettek száma, továbbá a funkcionális analfabéták nem vagy csak korlátozottan képesek élni a demokrácia lehetõségeivel, és kiszolgáltatottá válnak a manipulációnak és a demagógiának.”7 Eötvös József összekapcsolta a demokrácia és a közoktatás ügyét. Másfél évszázad múltán is küzdeni kell a népoktatásért és a demokráciáért, ami evidens volt 1868-ban, nem az 2007-ben.

Tudjuk, hogy az írásbeliség – minden kitérõ és jelenkori zökkenõ ellenére – elterjedt a 21. század elejére. De vajon hogyan olvastak az emberek régen? Hangosan? Némán?

2. Az olvasás két megvalósulási formájáról. Az olvasni tanuló kisgyerek kezdetben hangosan olvas, s írásgyakorlatait is hangos olvasással kíséri (minden mai pszichológiai és pszicholingvisztikai kutatás helyesli és megerõsíti ezt a gyakorlatot).

A magának való olvasás – amit a szakma néma olvasásnak nevez – lassan alakul ki, általában a harmadik-negyedik tanév végére. Ez a természetes fejlõdés menete, ez volt a sorrend az emberiség esetében is.

Hosszú évszázadokon át az emberek hangosan olvastak, a néma olvasás fokozatosan került elõtérbe. Alberto Manguel azt írja, hogy a néma olvasás Nyugaton a 10. századtól vált megszokottá,8 az olvasás teljes elnémulása csak a 17–18. században következik be.9 Kérdéses, hogy valóban teljesen elnémul-e az olvasás, tudniillik a beszédprodukció oldaláról a hangszalagok a néma olvasáskor is mûködnek (ezt a jelenséget nevezik szubvokalizációnak az olvasáspszichológiában), a beszédpercepció oldaláról belsõ hallásunk mûködik, valamilyen fokon halljuk az olvasott szöveget.

A hangos olvasás uralmának bizonyítására sok szerzõ Szent Ágoston Vallomásainak azon részletét idézi, melyben csodálkozik a némán olvasó Ambrus milánói püspökön: „Akaratom és kívánságom szerint nem kérdezgethettem õt. Fülét és ajkát elzárták elõlem az ügyes-bajos emberek seregei. És õ gyámolította gyöngeségüket. Ha pedig ezek az emberek nem foglalták le a személyét, arra kellett kevés szabadideje, hogy testét megüdítse szükséges falatokkal, vagy a lelkét olvasmányokkal. Olvasás közben szeme siklott az oldalakon. Szíve az értelmet kutatta, hangja és nyelve azonban csendesen pihent. Ha nála voltunk – nem tiltották senkinek a belépést, és nem volt ott szokásban az érkezõk bejelentése sem –, gyakran így láttuk õt. Másképpen soha, csak szótlan olvasásban.

Hosszú csöndben üldögéltünk (ki lett volna oly vakmerõ, hogy feszült figyelmében megzavarja?), azután eltávoztunk. Találgattunk. A lelke megüdítésére szánt, idegen ügyek gondjától mentes igen rövid idõre talán nem akarja, hogy másfelé lekössék? Talán vigyáz, hogy valami tépelõdõ és figyelmes hallgatónak ne kelljen kifejtenie egy-két homályos dolgot az olvasott könyvbõl, mert így néhány nehéz kérdés körül esetleg vitatkozásba döntenék? Ez a munka annyi idejébe került, hogy kevesebb könyvet olvashatna el, mint kedve tartja. Bár a hangja is igen könnyen rekedõsre fordult, és annak kímélése máris elég ok lehetett, hogy csöndben olvasgasson.

Bármilyen szándék vezette is, bizonyára jó szándéka volt ennek a férfinak.”10 A fiatal Szent Ágoston meglepõdött a számára szokatlan olvasási módon, s találgatta az okokat: talán a hangját kímélte Szent Ambrus püspök, talán így gyorsabban és többet tudott olvasni, talán így jobban megértette az olvasottakat: „szíve az értelmet kutatta”; ám a legfõbb ok a magány keresése, az önmagának való olvasás. Mert ha hangosan olvas, mások is bekapcsolódhatnak a gondolatmenetbe, a hangos olvasás közösségi, mint a dialógus.

Miért olvastak az ókori és a középkori emberek hangosan? Egyrészt azért, mert ezeket a társadalmakat a szóbeliség uralta, másrészt azért, mert a hangos olvasásnak közösségteremtõ ereje van, harmadrészt hittek a kimondott szó varázsában, szentségében, ezért a leírt szót is ki kellett mondani.11 A retorikatörténeti mûvekbõl tudjuk, hogy az ókori társadalmakat a szóbeliség uralta. „A korai görög társadalmi élet szóbeli közlésen alapult: a politikai és a társadalmi érintkezés eszköze hosszú évszázadokig az élõszó volt, így az irodalomé, a filozófiáé és minden más tudományé is. [...] Még késõbb is, amikor már az írás általánossá vált, a görög mûveket hangos olvasás céljából írták le, s a görög ember még magában is hangosan olvasott. Az élõszó fontosságának ez a felismerése késztette a görögöket kezdettõl fogva arra, hogy a beszédet tanítsák.”12 Természetes volt tehát, hogy az emberek az uralkodó kommunikációs formához igazodva a leírt közleményt is megszólaltatták.

A hangos olvasásnak közösségteremtõ ereje van. Valószínûleg felolvasták a nem olvasók számára a mûveket az ókorban is, s utána hosszú századokon át.

Alberto Manguel Az olvasás története címû könyvében leírja, hogyan tartottak felolvasásokat a középkori kolostorokban, a középkor laikus világában, mennyire szerették az emberek a felolvasásokat a 17. századi vendégfogadókban és a 18.

századi szalonokban, a kubai szivarsodró mûhelyekben hivatásos felolvasókat, lectorokat alkalmaztak. „Az olvasás (az értelmezés, a recitálás) aktusa során a könyv néha olyan becsessé válhat birtokosának kezében, mint valami talizmán.

[...] A könyv olyan tárgy, amely számtalan mesét és bölcsességet, elmúlt idõkrõl szóló krónikát, mulatságos anekdotát és isteni kinyilatkoztatást egyaránt rejthet;



Pages:   || 2 | 3 |


Similar works:

«Householder Symposium XIX June 8-13, Spa Belgium Contents Householder Symposium XIX on Numerical Linear Algebra 1 Householder Committee 4 Local Organizing Committee 4 Householder Prize Committee 4 Acknowledgments 5 Abstracts 6 Charlotte Dorcimont and P.-A. Absil Algorithms for the Nearest Correlation Matrix Problem with Factor Structure.... 7 Kensuke Aishima Global Convergence of the Restarted Lanczos Method and Jacobi-Davidson Method for Symmetric Eigenvalue Problems..............»

«GERMAN IDEALISM AND THE PROBLEM OF KNOWLEDGE: KANT, FICHTE, SCHELLING, AND HEGEL Studies in German Idealism Series Editor: Reinier Munk, VU University, Amsterdam, The Netherlands Advisory Editorial Board: Frederick Beiser, Syracuse University, U.S.A. Daniel Dahlstrom, Boston University, U.S.A. George di Giovanni, McGill University, Montreal, Canada Paul Guyer, University of Pennsylvania, U.S.A. Detlev Pätzold, University of Groningen, The Netherlands Andrea Poma, University of Torino, Italy...»

«Guidelines for Authentic Instruction in an Online Environment for Faculty in Higher Education: Design, Development, and Illustrative Module Prototype Gail M. Hunger Dissertation submitted to the faculty of the Virginia Polytechnic and State University in the partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Education In Curriculum and Instruction Instructional Design and Technology Dr. Mike Moore, Co-Chair Dr. John Burton, Co-Chair Dr. Barbara Lockee Dr. Peter Doolittle March...»

«Aussenpolitischer Bericht 2015 vom 13. Januar 2016 Sehr geehrte Frau Nationalratspräsidentin Sehr geehrter Herr Ständeratspräsident Sehr geehrte Damen und Herren Wir unterbreiten Ihnen den Aussenpolitischen Bericht 2015 und ersuchen Sie, davon Kenntnis zu nehmen. Wir versichern Sie, sehr geehrte Frau Nationalratspräsidentin, sehr geehrter Herr Ständeratspräsident, sehr geehrte Damen und Herren, unserer vorzüglichen Hochachtung.13. Januar 2016 Im Namen des Schweizerischen Bundesrates Der...»

«Shakespeare Seminar Deutsche Shakespeare-Gesellschaft Ausgabe 10 (2012) Believing in Shakespeare: Faith and Doubt on the Elizabethan Stage www.shakespeare-gesellschaft.de/publikationen/seminar/ausgabe2012 Shakespeare Seminar 10 (2012) EDITORS The Shakespeare Seminar is published under the auspices of the Deutsche Shakespeare-Gesellschaft, Weimar, and edited by: Christina Wald, Universität Augsburg, Fachbereich Anglistik und Amerikanistik, Universitätsstr. 10, D-86159 Augsburg...»

«Zur strafrechtlichen Beurteilung von IT-Sicherheitslücken Seminar aus Internetrecht ao. Univ. Prof. Dr. Zankl WS 2005/2006 Lukas Feiler Matrikelnummer: 0201227 Anmerkung vom 11. Februar 2009: Eine der zentralen Thesen dieser Arbeit war, dass das Tatbestandsmerkmal der „Verletzung“ einer Sicherheitsvorkehrung in § 118a Abs 1 StGB idF des StRÄG 2002 (BGBl I 134/2002) dazu führte, dass viele Arten der Zugangsverschaffung zu einem Computersystem nicht tatbestandlich waren. Wie in der Arbeit...»

«SANDIA REPORT SAND2013-5472 Unlimited Release Printed July 2013 Microgrid Cyber Security Reference Architecture Version 1.0 Cynthia K. Veitch, Jordan M. Henry, Bryan T. Richardson, Derek H. Hart Prepared by Sandia National Laboratories Albuquerque, New Mexico 87185 and Livermore, California 94550 Sandia National Laboratories is a multi-program laboratory managed and operated by Sandia Corporation, a wholly owned subsidiary of Lockheed Martin Corporation, for the U.S. Department of Energy’s...»

«Ulysses By James Joyce Download free eBooks of classic literature, books and novels at Planet eBook. Subscribe to our free eBooks blog and email newsletter. I S tately, plump Buck Mulligan came from the stairhead, bearing a bowl of lather on which a mirror and a razor lay crossed. A yellow dressinggown, ungirdled, was sustained gently behind him on the mild morning air. He held the bowl aloft and intoned: —Introibo ad altare Dei. Halted, he peered down the dark winding stairs and called out...»

«Master List of Theses from 1969 in Alphabetical Order (revised 5/23/2013) Adams, Marie Goff Fielding's Women Thesis | 1969 Major Professor: Dr. Edwin Howard Akers, Shelley Culture, Self, and Fragmentation: Three Critical Approaches to Tennessee Williams’s Moise and the World of Reason Thesis l 2010 Major Professor: Dr. Robert Bray Alame, Robin Ridley Anais Nin: The Theory and Practice of Self-Creation Thesis | 1989 Major Professor: Dr. Angela Hague Allen, Christopher D Henry James's Typology...»

«Nr 13/2015 Wydawnictwo Nauka i Innowacje Poznań 2015 Fenomenologia_13.indd 1 2015-07-01 11:38:06 Fenomenologia Pismo Polskiego Towarzystwa Fenomenologicznego Nr 13/2015 Redaktor naczelny Andrzej Przyłębski Redakcja Łukasz Czajka (sekretarz redakcji), Andrzej Gniazdowski, Anna Grzegorczyk, Wiesław Małecki (sekretarz redakcji) Rada programowa A. Bronk (Lublin), P. Dybel (Warszawa), F. Fellman (Münster), T. Gadacz (Warszawa), Cz. Głombik (Katowice), M. Grossheim (Rostock), S. Judycki...»

«NYULAS FERENC írták: dr. S P I E L M A N N J Ó Z S E F és d r. S O U S P Á L (Târgumures. Marosvásárhely, R o m a n i a ). N ymagasló orvosi Xegyénisége. Munkásságafelében Erdély k i ­ u l a s Ferenc a V I I I. század második messze túlterjed a betegek gyógyításán: az orvostudomány terén önálló kísérle­ t e k e n alapuló tudományos megállapítások fűződnek nevéhez. Nyúlást tekinthetjük a m a g y a r kémiai tankönyvirodalom m e g ­ teremtőjének, a...»

«DAVID SHEPHERD PUBLICATIONS Authored book Beyond Metafiction: Self-Consciousness in Soviet Literature. Oxford &c.: Clarendon Press, 1992. xii + 260 pp. Edited books Bakhtin and Cultural Theory, ed. Ken Hirschkop and David Shepherd. Manchester and New York: Manchester University Press, 1989. ix + 224 pp. Discontinuous Discourses in Modern Russian Literature, ed. Catriona Kelly, Michael Makin and David Shepherd. London: Macmillan, and New York: St Martin’s Press, 1989. xiv + 178 pp. Bakhtin:...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.