WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 | 4 |

«A németség etnikai térszerkezetének változásai KomáromEsztergom megye mai területén a 18. századtól napjainkig1 BOTTLIK Z S O L T 2 ...»

-- [ Page 1 ] --

Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf 1-2. füzet, pp. 185-201.

A németség etnikai térszerkezetének változásai KomáromEsztergom megye mai területén a 18. századtól napjainkig1

BOTTLIK Z S O L T 2

Zusammenfassung

Umwandlung der Ungarndeutschen im Komitat Komárom-Esztergom vom

18. Jh. bis heute

Die visuelle Analyse der auf Grund der Daten erstellten Karte gibt eine Möglichkeit, die

Räume zu markieren, in denen die deutschsprachige Bevölkerung gelebt hat bzw. noch lebt. Die Karten zeigen einerseits die Verteilung der Nationalitäten, andererseits den muttersprachlichen Anteil der Deutschen bzw. der Einwohner mit deutscher Nationalität. Infolge der gleichen Zeichenerklärungen kann man die Änderungen zu verschiedenen Zeitpunkten feststellen.

Laut dieser kann man feststellen, daß auf dem untersuchten Gebiet, das infolge der Türkenherrschaft eine Pufferzone geworden ist, während des 18 Jhs. eine Besiedlung der deutschen Bevölkerung bzw. ihre ethnische Expansion stattgefunden hat. Die Zahl der deutschen Umsiedler, die in mehreren Schüben im 18. Jahrhundert in erster Linie in den südlichen, südwestlichen Teilen des Komitats gekommen sind, wuchs bis in den 20er Jahren des 20. Jahrhunderts dynamisch. Als zur Zeit der Jahrhundertwende um 1900 die traditionelle Bauerngesellschaft sich aufzulösen begann, haben sich die Deutschen infolge Migration bzw. der nach dem Zweiten Weltkrieg erfolgten Vertreibung und Zwangsaussiedlung in kleinere Gebiet zurückgezogen. Heute können wir bloß einige Reste von ihnen in entlegenen Dörfern im Buchenwald/Bakony oder Schildgebirge/Vértes finden, wo ihre Zahl durch Assimilation verringert wird. Gleichzeitig schrumpft das am Anfang markierte Siedlungsgebiet, das mit Deutschen bevölkert ist, in den südwestlichen und östlichen Teilen und in der Mitte des Komitats zusammen.

Die räumlichen Änderungen und die Größe der deutschen Gemeinschaften des untersuchten Gebietes beeinflussen die räumlichen Unterschiede, die zwischen ihnen bestanden und die sich natürlich ständig geändert haben. Verschiedene Prozesse haben in dem größten, fast zusammenhängenden deutschen Siedlungsblock in der Agglomeration rund um die Hauptstadt, in der industriellen Zone im Donautal, bzw. rund um Tatabánya und in kleinen Siedlungen innerhalb der versteckten Gebirgstäler gewirkt.

* A tanulmány az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde támogatásával készült MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.

Bevezetés Egy etnikum térbeli elhelyezkedésével a modern nemzetállamok kialakulása óta nemcsak politikusok, hanem kutatók is foglalkoznak. Térségünkben - így Magyarországon is - azonban a második világháború után teljesen háttérbe szorult a tudományos kutatásban ez a területet. Ezért e témakörben - nagyléptékű térképlapok kivételével - gyakorlatilag nem is született jelentős publikáció az 1960as évek közepéig. Az 1970-es években elsősorban statisztikusok, etnográfusok, nyelvészek kezdenek etnikai kérdésekkel foglalkozni. A téma földrajzi jellegű kutatása a 80-as években kezd megélénkülni, és a rendszerváltozás után látnak napvilágot azok a publikációk, térképek és tanulmányok (FARKAS GY.

1996; KOCSIS K. 1989a,b,c, 1995), amelyek egy nép etnikai térszerkezetét, ill. annak változásait mutatják be. A magyarországi németség történetével is számos magyar és külföldi, többségében német anyanyelvű kutató foglalkozott.

Úgy gondolom, a fent említett előzmények után nem indokolatlan egy kisebb terület községi szintű etnikai földrajzi vizsgálata sem, amelynek során az eddigi statisztikai, etnográfiai és természetes e n f ö l d r a j z i k u t a t á s o k (pl. KARASEK-LANGER A. 1928; ISBERT, A. O. 1931; KÁPOLNAI I. 1998) t a pasztalatait fölhasználva választ kaphatunk a következő kérdésere: Mennyiben határozza meg a település nagysága, helyzete az asszimiláció és migráció mértékét? Képesek-e a kisebbséghez tartozók ellenállni a gazdasági változások asszimilációs kihívásainak? Milyen mértékben mozdítja ki a többségi társadalomban már régen elfoglalt helyükről a kisebbségeket az ipar gyors fejlődése, ill. ezzel egy időben a mezőgazdaság munkaerő igényének csökkenése? Ezen folyamatoknak milyen térbeli konzekvenciái vannak és kijelölhetők-e a kisebbségi települések kategóriái? E tanulmányban egy jól körülhatárolható földrajzi egység Komárom-Esztergom megye németségének etnikai térszerkezetét, annak változásait, ill. a változások okait kívánom földolgozni a rendelkezésre álló adatok segítségével.

Komárom-Esztergom megye a Dunántúl ÉK-i részén fekvő közigazgatási egység. 1950-ben alakult ki nagyobb részt a történeti Komárom megyének a Dunától D-re fekvő gesztesi és tatai járásából, valamint Esztergom megye esztergomi járásából. A fentieken kívül hozzácsatolták az egykori Veszprém megye ÉK-i területein fekvő zirci járás 9 községét (Aka, Ácsteszér, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Kerékteleki, Réde, Súr) és Fejér megye egy települését (Bakonysárkány) is Az így létrejött közigazgatási egység Magyarország területileg legkisebb megyéje (2249 km2), településeinek száma 72. Természeti környezetét a Dunántúli-középhegység É-i, földtörténeti középkorból származó mészkőrögökből álló hullámos felszíne, a Duna ártere, valamint a közéjük ékelődő Kisalföld K felé elkeskenyedő hullámos peremvidéke határozza meg.





Komárom-Esztergom megye mai területén is jelentős számban találhatunk német anyanyelvű lakosságot, ami a téma térbeli keretét adja meg. Az 1715 és 1990 közötti időintervallumot pedig a rendelkezésre álló adóösszeírások és népszámlálási adatok határozzák meg (1. ábra).

–  –  –

1. ábra. A német anyanyelvű lakosság számának (a) és arányának (b) alakulása Komárom-Esztergom megyében. - *becslés; **nemzetiség; ***tanácsi minősítés Zahl (a) und Anteil (b) der Deutschmuttersprachler im Komitat Komárom-Esztergom. - *Schätzung;

** Nationalität; ***Qualifizierung des örtlichen Rates adózó népességet írta össze háztartásonként. Itt a nemzetiségi hovatartozásra az adatfelvevő a lajstromba vett személy neve alapján következtetett, s ennek alapján sorolta azokat külön nemzetiségi kategóriákba. Ez ma már persze nehezebben lenne követhető, ám akkoriban a név többnyire utalt a nemzetiségre, bár kétségkívül voltak kivételek (a délszlávokat pl. a szerb-horvát kategóriába sorolták). A vizsgálódási szempontból érdekes az is, hogy a nemeseket nem írták össze, igaz ott túlnyomórészt magyarokat találtunk volna ( D Á V I D Z. 1 9 5 7 ).

Az időben soron következő forrás a Lexicon Locorum (1773), amely az egyes településekben leginkább használatos nyelv(ek)et és vallás(ok)at is közli. Sajnos ennek az etnikai információit számszerűsíteni nem lehet, de kombinálva az előzővel, valamint az első - I. József (1780-1790) által elrendelt - 1784-87-es népszámlálással (DÁNYI D. - D Á V I D Z. 1 9 6 0 ) megkönnyíti az etnikumok térszerkezetének 1 8. sz. végi vizsgálatát.

Ahhoz, hogy a fenti adatsorból készíthető térkép a felületkartogramok sorába beilleszthető legyen, el kell gondolkozni a forrás megbízhatóságán. Süttő esetében pl. a lakosság hány százalékára vonatkozott az a megállapítás, hogy a „leginkább divatozó nyelv: a német"? Úgy gondolom, kellő bizonysággal csak az jelenthető ki, hogy 100%ot nem, már csak azért sem, mert vannak olyan települések (a vizsgálni kívánt megyében is), ahol 2 „divatozó" nyelv volt (Bokod, Szomód vagy Kisbér). Sőt, olyan is akadt, ahol 3 különböző nyelvű lakosságot találhatunk. Ezért azokat a településeket, ahol egy nyelvet adott meg a forrás, az 50,1-75%-os kategóriához soroltam, mivel legrosszabb esetben is 60-70% jelenthet abszolút többséget. Könnyebb a helyzet ott, ahol 2, ill. 3 nyelvet ír a forrás: ilyen esetekben a települések a 25,1-50%-os kategóriába kerültek.

A 1 9. sz. első feléből F É N Y E S Elek Geográphiai szótárát használtam ( F É N Y E S E. 1851), amely lényegében az első számszerű nyelvi-etnikai adatokat is közlő, magyar nyelvű helységnévtár. Bár 1851-ben látott napvilágot, az adatgyűjtés az 1830-as, 1840-es évekre esik, ezért a táblázatokban ezeket az adatokat 1840-re vonatkoztatom.

1880-tól a tízévenkénti népszámlálások összesített köteteit használtam húszéves időintervallumot alkalmazva (1880, 1990, 1920, 1941), ill. a második világháború után csak az elsőt (1949) és a két legutolsót (1980, 1990). Úgy gondolom, hogy a nemzetiségek migrációjának változása a nyelvi asszimilációban, identitásvesztésben lezajló jelentős átalakulás csak emberöltőnként - azaz 20-25 éves periódusban - mutatható ki.

(Bár ez csak békés körülmények között igaz, ugyanis ehhez sokszor egyetlen nap is elég: 1. deportálások, repatriálások, etnikai tisztogatások). A téma szempontjából a második világháború utáni népszámlálások nemzetiségi és anyanyelvi adatai közül csak az 1980-as és 1990-es adatsorok megbízhatók.

Az 1880-as népszámlálástól kezdődően a nemzetiségi létet anyanyelv, ill. vallás alapján lehet „tetten érni" (pl. szerbek, horvátok), de gyakran akkor is csak közvetett módon, mivel a 2, ill. néhol 3 nyelvű környezetben a lakosok - pl. az aktuális politikai helyzettől is függően - választhatták meg anyanyelvüket.

Anyanyelvnek a népszámlálások azt a nyelvet tekintették, amelyet a megkérdezett sajátjának vall, ill. legjobban és legszívesebben beszél; 2 évesnél fiatalabb gyermekeknél pedig azt, amit a családban többnyire beszélnek. (Jóllehet, nyelvész körökben általánosan elterjedt az a nézet, miszerint az anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember először hall, megtanul, dacára annak, hogy később esetleg más nyelvi környezetbe kerülve, a másik nyelvet jobban ismeri, könnyebben kifejezi vele magát.) (Hoóz I K E P E C S J. - K L I N G E R A. 1985).

Ezért van az 1910-es magyarországi, az 1920 utáni utódállamokra vonatkozó, ill. az 1920-as magyar nemzetiségekre vonatkoztatott adatok között olykor jelentős eltérés, s elsősorban külföldön kétségbe vonják a magyar népszámlálások alkalmazhatóságát ezen a téren. Tovább bonyolítja a helyzetet, s jelentős anomáliákat okoz, hogy Teleki Pál javaslatára felvették a kérdések közé a nemzetiségi hovatartozásra, sőt nyelvismeretre vonatkozó adatokat is (THIRRINGL. 1988).

így volt lehetséges pl. az, hogy Komárom-Esztergom megyében 1941-ben Kecskéd 972 lakosa vallotta magát német anyanyelvűnek, akik közül csak 555-en vállalták a német nemzetiséget.

További példaként említhető Környe, ahol 1464 német anyanyelvű lakosból 760-an vallották magukat német nemzetiségűnek is. Még nagyobb a különbség, ha a szlovák lakosok esetében vizsgáljuk a kérdést: Piliscsév 1704 szlovák anyanyelvű polgárából csupán 246-an, Kesztölc 1991 szlovák anyanyelvű népességéből mindössze 9-en (!) vállalták nemzetiségüket is (THIRRINGL. 1981; H o ó z l. 1975).

Az 1980-as népszámlálás nemzetiségekre vonatkozó adatainak érdekessége, hogy a lakosság saját bevallása mellett a községi tanács minősítése, származás és nyelvtudási ismérvek alapján is nyilvántartásba vették a nemzetiségeket. Ez a módszer kétségtelenül vitatható, és csak a községek esetében kivitelezhető, azonban ennek segítségével valósabb képet kaphatunk a Komárom-Esztergom megyei nemzetiségekről is.

Bizonyság erre a saját bevallás alapján készült adatsor és a fent említett tanácsi minősítés közötti eltérés, többnyire az utóbbi javára. Ebben az esetben hasonló problémák jelentkezhetnek, mint az 1941-es adatsorok esetében.

A fent említett vizsgálatokhoz tehát a magyarországi hivatalos népszámlálások, ill. összeírások összefoglaló művei szolgáltatják az adatbázist.

Módszerek

Ahhoz, hogy a különböző időpontokban fölvett adatokat összehasonlíthatóvá tegyem, szándékosan nem vettem figyelembe a történelem során a közigazgatásban végbement változásokat. Bár ez a történészek felől támadható, a fő célkitűzés belső mechanizmusából következően azonban ezt szükségesnek ítéltem.

A mai közigazgatási beosztásból kiindulva vetítettem vissza a korabeli adatokat, és vizsgáltam a különböző etnikumok területi kiterjedésének változásait, valamint ennek okait Komárom-Esztergom megye jelenlegi területén.

Ez sajnos sok esetben, főleg a felület ábrázolás esetében, érzékeny információ veszteség, hiszen jelentős számú nemzetiségi lakossággal bíró településeket csatolhattak olyanokhoz, ahol szinte nem is volt kimutatható nemzetiségi lakosság jelenléte.

Pl. a vizsgált időszakban mindvégig német nemzetiségű falunak mondható Agostyánt kapcsolták a színmagyarnak tekinthető, ráadásul igen jelentős lakónépességgel rendelkező Tatához, megváltoztatva ezzel az így újonnan létrejövő település nemzetiségi arányait, anélkül, hogy jelentős migrációs, vagy asszimilációs folyamatnak lehettünk volna tanúi. Lényegében ez történik Pilisszentlélek Esztergomhoz csatolásával, valamint Bakonynémetszombathely és Bakony magyarszombathely összevonásával.

A fent említett probléma ellenére, az adatok összehasonlíthatósága mellett egy sor statisztikai módszer (pl. faktor-, clusteranalízis) is megkívánja, hogy a kiindulópont a mai közigazgatási egység legyen. Az összegyűjtött abszolút és származtatott adatokból településenként rendezve két táblázatot készítettem egyrészt az összlakosságot, az anyanyelv/nemzetiségi megoszlást, másrészt a nemzetiségek arányszámát feltüntetve. A táblázatokban, a fontosabb összevonások azonban tükröződnek, némiképp enyhítve az előbbi problémát. A vizsgálat során a táblázatok adatait, ill. térbeli konzekvenciáit elemzem. Ezen adatokból grafikonokat és diagramokat, valamint térképeket készítek.



Pages:   || 2 | 3 | 4 |


Similar works:

«Manfred Nowak1 Manfred Nowak ist Universitätsprofessor für Internationales Recht und Menschenrechte sowie Leiter der Forschungsplattform “Human Rights in the European Context” an der Universität Wien und Ko-Direktor des Ludwig Boltzmann Instituts für Menschenrechte. Einleitung Ich bin im Mai 2013 von der Gemeinde Wien im Auftrag von Stadträtin Sandra Frauenberger ersucht worden, die Stadt Wien bei ihrem Vorhaben, sich intern und extern als „Stadt der Menschenrechte“ deutlicher zu...»

«Das Sterben an den EU-Außengrenzen – Die Normalität in der Abnormalität* Johannes Krause Zusammenfassung Krause stellt sich in seinem Essay die Frage, wie der Tod von tausenden Menschen beim Versuch nach Europa einzureisen von den EuropäerInnen bedauert, aber doch als legitim hingenommen wird. Seine Argumentation zeigt, dass das EU-Grenzregime in einen Diskurs des Ausnahmezustands gebettet ist und deshalb andere ethische Standards zur Geltung gebracht werden. Die Diskussion geht zurück...»

«Evaluation of an in situ formed Bioresorbable Membrane and Hyperbaric Oxygen on Bone Regeneration using Alloplastic Bone Substitutes in Critical Sized Rabbit Calvarial Defects by Craig Curtis Humber A thesis submitted in conformity with the requirements for the degree of Master of Science Graduate Department of Dentistry University of Toronto © Copyright by Craig Curtis Humber 2010 Evaluation of an in situ formed Bioresorbable Membrane and Hyperbaric Oxygen on Bone Regeneration using...»

«Chapter 12 Beneath the Old North Church Somehow they would have to get into that basement. Johnny Twofeathers was sent to scout things out. The young Wampanoag melted away unnoticed and silently circled the building. He soon found a hidden garden on the other side of the churchyard. As he looked around for a way in, he heard a rusty, scraping noise and felt a cold, damp puff of air. He hid behind a tree. A skeletal hand inched out of an old door set low into the building, half below the level...»

«72 Arbeitstechniken der Sammlung und Lagerung von Wildpflanzensamen keit der Samen, die spezifischen Substratanforderungen für Keimung und Keimlingsetablierung sowie die Rolle von Mykorrhizen für viele heimische Wildarten nicht ausreichend. Somit liegen die wesentlichen Herausforderungen für Saatgutbanken von Wildpflanzen zum einen der Beschaffung von Saatgut in ausreichender Qualität und Quantität und zum anderen in der Erforschung der artoder populationsspezifischen Keimungsbedingungen....»

«INFORMATIONSBLÄTTER ZUM Klimawandel Inhaltsverzeichnis Vorwort 1 Einleitende Bemerkungen zum Klimawandel Das Klimasystem verstehen 2 Der Treibhauseffekt 3 Treibhausgase und Aerosole 4 Wie werden sich die Treibhausgaskonzentrationen in Zukunft ändern? 5 Wie wird sich das Klima ändern? 6 Hat der Klimawandel schon begonnen? 7 Rückschlüsse aus Klimamodellen 8 Rückschlüsse aus früheren Klimaverhältnissen Die Konsequenzen ziehen 9 Anpassung an die Auswirkungen des Klimawandels 10...»

«XIX INCOSAI Mexiko-Abkommen Präambel Auf der 55. Präsidialtagung wurden die Fachthemen für die Diskussionen des XIX. INTOSAI-Kongresses festgelegt und die für den Themenvorsitz verantwortlichen ORKB bestimmt. Da der Kongress ein privilegiertes Forum für den Erfahrungsaustausch aller Länder darstellt, in dem aufgetretene Probleme und die entsprechenden Lösungen vorgestellt werden können, verabschiedeten die Mitglieder des Präsidiums zwei Fachthemen, die im Bereich der heutigen...»

«BULLETIN 2015 ZUR SCHWEIZERISCHEN SICHERHEITSPOLITIK Herausgeber: Christian Nünlist und Oliver Thränert Serienherausgeber: Andreas Wenger Center for Security Studies (CSS), ETH Zürich CSS ETH Zurich Das Bulletin und andere Publikationen des Center for Security Studies (CSS) können über http://www.css.ethz.ch bestellt werden und sind dort auch im Volltext verfügbar. Herausgeber Bulletin 2015: Christian Nünlist und Oliver Thränert Serienherausgeber Bulletin: Andreas Wenger Center for...»

«SEX, DEATH AND MELODRAMA A Feminist Critique of Hans Urs von Balthasar Tina Beattie I Balthasar for the development of the Church’s theology of sex since T IS DIFFICULT TO OVERESTIMATE the significance of Hans Urs von Vatican II, particularly under the papacy of John Paul II. While feminist theologians have by and large ignored von Balthasar, a growing number of conservative Catholic thinkers have been turning to him as the Church’s answer to feminism. Among these, a movement has emerged...»

«Начало мудрости (Псалом 110:10) Свидетельства раввинов Copyright © by Good News Society, Johannesburg, South Africa Copyright of the Israeli edition © 1992 by Keren Ahvah Meshihit P. 0. Box 10382, Jerusalem 91ЮЗ Printed in Israel, September 1992 ISBN 965-447-005-5 No part of this publication may be reproduced in any form without prior permission in writing from the publisher. Авторское право © Гуд Нью с Сисайти...»

«Curso 2004/05 CIENCIAS Y TECNOLOGÍAS/24 I.S.B.N.: 84-7756-663-1 BEATRIZ ABDUL-JALBAR BETANCOR Sistemas de distribución: avances en la gestión de inventarios Director JOAQUÍN SICILIA RODRÍGUEZ SOPORTES AUDIOVISUALES E INFORMÁTICOS Serie Tesis Doctorales A mis padres, Margarita y Felipe, a mi hermana, Alicia y a Roberto, por su cariño, apoyo y compresión. Índice en español Agradecimientos iii Prólogo v Resumen en español ix Capítulo 1. Fundamentos del control de inventario........»

«COSYNE 2015 cosyne.org MAIN MEETING Salt Lake City, UT Mar 5–8 Program Summary Thursday, 5 March Registration opens 4.00p Welcome reception 5.00p Opening remarks 5:45p Session 1: 6.00p Invited speakers: Florian Engert, Nicole Rust Poster Session I 7.30p Friday, 6 March Breakfast 7.30a Session 2: 8.30a Invited speaker: Marla Feller; 4 accepted talks Session 3: 10:45a Invited speaker: Shawn Lockery; 2 accepted talks Lunch break 12.00p Session 4: 2.00p Invited speaker: Liam Paninski; 3 accepted...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.